Felhőtlen ég nyugati széllel

Félig csukott szemmel diktálja, ahogyan a morzetávírósok küldték az üzeneteket. 00900, 2703, 63. Ez előrejelzés, időjósló kívánság. Minden meteorológus érti a világon. Azt jelenti: felhőtlen égbolt, mérsékelt nyugati szél, majd áztató eső...

Zsohár Melinda

Németh Lajos már akkor "médiameteorológus" volt, amikor nem mondtuk, hogy média. Újságok voltak, rádió és egyetlen televízió. Ami azt illeti, ma "bátrabban előrejelez", akár öt-hat napra is megkockáztatja, hogy milyen idő várható. A természet persze mindig szolgálhat meglepetéssel, de a meteorológiai tudomány fejlődése hosszabb előretekintést enged. Érdekes, de a kedvelt meteorológusoknak jobban elhiszik, hogy csakugyan milyen idő érkezik, mint aki nem is meteorológus, meg esetleg nem is számít olyan családtag-szerű személyiségnek, mint Németh Lajos.

A székesfehérvári Kertész csárdában  beszélünk meg randevút a közismert meteorológussal, aki a szokott mosolygósságával érkezik.

- Ma úr voltam, a kedves feleségem fuvarozott ide, nem kellett vezetnem! Hévízen pihentünk néhány napot, s igen jól tartottak bennünket. Muszáj valami könnyebbet választanom az étlapról - mondja, s megkér, a beszélgetés végén ugyan vigyem el a Gyümölcs utcába. Fiatalok várják a Fúzió Egyesülethez, amit a lelkes környezetvédő Silye Zoltán vezet. Ott kérték fel előadásra, amit szívesen elvállalt, tekintettel a jó ügyre, meg azért is, mert eredetileg tanár lenne. Vagyis hogy az. De erről később. Először az időjárásról kérdezem, pontosabban arról, hogy tőle is mindenki prognózist kér-e, mint az orvostól diagnózist, azonnal, bármilyen civil helyzetben. Akár az Operában is...

- Az első kérdés valóban az, ha a meteorológust megismerik, hogy milyen idő vár ránk a hét végén. Nem azt tudakolják, hogy Lajos, ebédeltél ma már? De ez nem baj, megszoktam néhány évtized alatt. S lassan úgy leszünk mi is, mint az angolok, akiknek a beszélgetés beindulásához jó ürügy az időjárásról szót váltani - igazolja sejtésemet.

Innen gyorsan nyakig merülünk a "médiameteorológusságba", ami nem is olyan egyértelmű. A szép lányok hójelentése a súgógépről afféle színes háttérnek számít a hírek mögött, így véljük az amerikai filmek nyomán is. De nálunk ez kicsit másként van, az időjárásjelzés históriája pedig érdekes stúdium.

- Az 1960-as években szinte forradalmi újításnak számított a rádióban elhangzó időjárásjelzés. Magyarországon 1870-ben alakították meg a Magyar Királyi Meteorológiai és Földdelejességi Intézetet, csak 1890-ben merték kiadni hajdani kollégáim az első előrejelzést. Nem voltak butábbak, mint mi, mostaniak, de a tudományos háttér még nem állt rendelkezésre. A Magyar Rádió a harmincas években már hallgatói igényre sugározta az előrejelzést, a honi sajtóban viszont már 1880-tól jelent meg rendszeresen a bécsi meteorológusok prognózisa. A Magyar Televízióban először csak felolvasták a bemondók ugyanezt, majd a '70-es évektől merült fel, hogy szakemberek adjanak tájékoztatást, személyesen. Régen persze jobban kiszolgáltatott volt az emberiség az időjárásnak, mint manapság, amikor más miatt fontos előre tudni, mi várható. A szabadidő kevés, annak eltöltését szeretjük kiszámítani. Strandra menjünk? A kertbe? Utazzunk? S gazdasági kérdésekben is közrejátszik az időjárás alakulása, de még hogy!

Természetesen beszélünk a népi regulákról, az ősi megfigyelések igazságáról, a Luca-napi hagymahéjas jóslatokról, a tavaszvárásról, a szokatlanul esős vagy éppen forró nyarakról, s a gőgös em- beriségről, amelyik helyenként és időnként azt hiszi, úrrá lehet a természeten. A pekingi hószakadásról, amit esőcsináló rakétákkal zúdítottak a kínai fővárosra, s a moszkvai ígéretről, amelyik azt állította, hogy idén a főváros határánál tovább nem vonulnak a hófelhők. Nos, Moszkvát idén is ellepte a hó.

De végül is senki nem születik meteorológusnak, mint ahogy a paraszti gazdálkodó családba született vámosmikolai kisfiú, Németh Lajos sem. De az lett. Szenvedélyesen szereti a szakmáját, ez letagadhatatlanul lerí róla.

Mielőtt a famíliáról faggatnám, megnézzük az étlapot, s keressük a könnyű ételeket. Németh Lajos széles mosollyal fedezi fel a Kertész csárda kínálatát kedvenceivel.

- Csak a bioételeket szeretem, az első számú kedvenc a gombás-velős pacal! Nem, főzni nem tudok, de Székesfehérvárról származó feleségem kitűnően főz, s elkényeztetett. Minek tanultam volna meg? Mi van még? Na, jó, roston sült csirkét kérek zöldséggel. De van velős pacal, sőt, csülkös-velős pacal! Ez nagyon jó étterem! Minden kapható, amit szeretek. Maradok a csirkénél... - sóhajt, s én is csirkét választok gyümölcsökkel.

És ha már szárnyas, akkor a libamájhoz kanyarodunk  virtuálisan. Emblematikus étel, a jólét szimbóluma. De a falusi kisfiúnak valamikor ez hétköznapi éteknek számított.

- Nem akarok dicsekedni, de gyerekkoromban libamájmérgezést kaptam. Vámosmikola az Ipoly mentén fekszik, alig száz méteren múlott, hogy nem csatolták el Magyarországtól a községet. Anyai nagyapám a harmincas években gazdálkodott, éppen ötven évvel idősebb volt, mint én. Ő 1900-ban született, én 1950-ben. Emelt fővel, egyenes derékkal viselt minden megpróbáltatást. Azt is, amikor 1949-ben "felajánlotta" a téesznek, hogy az ő házában legyen a szövetkezet központja. Drága szüleim tizennyolc évesen, nagy szerelemben keltek össze, s egy év múlva megszülettem én. Apám három nap múlva jelentette be a községházán az érkezésemet, mert a beszolgáltatás miatt a betakarítás foglalta le őket, s nem az adminisztráció. Pontosan már nem is tudjuk, mikor segített a világra a bába.
Időzünk kicsit Vámosmikolán, ahol a falusi élet szépsége mellett nagyszerű általános iskolai tanárai alapozták meg Németh Lajos középiskolai, majd egyetemi éveit. Az a bizonyos "libamájmérgezés" a baromfiudvarban tartott jószágok révén következett be, de lovat hajtani is megtanult az elsőszülött fiú. Öt esztendővel fiatalabb öccse ma is ott él, s ott halt meg a szeretett édesanya is, alig negyvennyolc évesen, a saját névnapján. A férje elveszett, céltalan lett felesége halála után, szinte kifordult magából, tíz év múltán követte asszonyát.

De még a pesti Arany János Gimnázium következik, ahol a vámosmikolai fiú kitűnővel végez, a kollégium, ahol barátokra tesz szert, s Budapest, ahol kicsit sírdogál ugyan az otthon után, de mégiscsak magához vonzza. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemre azonnal felveszik, matematika-fizika szakra, s itt ismeri meg a székesfehérvári vasútállomás főnökhelyettesének, Kiss Józsefnek a lányát, Kiss Ágnest. Diploma, házasság, két gyermek. Mára unokák.

- Vámosmikolán három úr megmaradt a "népi demokráciában" is. A tanár úr, az esperes úr és a doktor úr. A család a taníttatásom mellett döntött, s én a tanárságot választottam mint "úrságot". De a sors közbeszólt. Az egyetemen a gimnazista társak közül többen együtt maradtunk, időnként sörözgettünk. Az egyik évfolyamtársam egyszer arra hivatkozván tért ki a sörözés fizetése elől, hogy ő speciálkollégiumi órára megy. Vele tartottam, meg ne lógjon! S a 130-as létszámú elsős évfolyamból egy ötfős csapatba csöppentem, ahol a meteorológiaprofesszor fogadott bennünket. Elvarázsolt. Fizika helyett meteorológia szakon végeztem.

Megint az időjárás előrejelzésénél kötünk ki, s míg elfogy a csirke, szakmai titokkal szolgál a szakember. Az első és egyetlen munkahelye volt az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ), ahová az egyetemről egyenes útja vezetett 1975-ben.

- Különleges nyelvezettel bír a meteorológia! Nem úgy diktálták be hajdan, hogy Siófokon erősen felhős az ég, gyenge délnyugati szél fúj, hanem kódrendszerrel. Mindent számmal írtak. Budapesten borult az ég, gyenge északnyugati szél fúj és esik az eső, ez így hangzik meteorológus kódokkal: 12843, 8, 3402, 7061. A 12 a magyarországi meteorológiai zóna, amelybe a lengyelekkel együtt tartozunk. A 843 a budapesti állomás, a 8 borult az ég, az utolsó 61-es kódszám a gyenge esőt jelenti - 65-nél ömlene az eső. S akkor találták ki, amikor a számítógépnek híre-hamva sem volt, a kódokat még morzetávírón továbbították. S később, a politikai széljárásoktól függetlenül nemzetközi együttműködés volt a meteorológusok között. Ha nyugati szél fújt, azt mondtuk, ha keleti, azt. A politikát magánemberként "művelem".

Az első megszólalása a Magyar Rádió déli krónikájában történt 1977. január 17-én. És e napon született Mónika lánya! A Magyar Televízióban 1978-ban ismerte meg az ország Németh Lajost, aki az egyetlen csatornán pénteken, mágnestáblán mutogatta a ciklonokat és anticiklonokat. S ebben az évben született Balázs fia, aki  riporter, sportrajongó. Németh Lajos a tévés megjelenés után egy csapásra ismert lett, akár egy színész! 1997-től a tv2 csatornához igazolt át, de hivatalosan továbbra is az OMSZ-nál dolgozott. A tv2-nél Vissy Károllyal választották ki "széplány-kíséretül" Bartha Szilvit és Gaál Noémit, s később Onyutha Juditot. De nem olvashatnak súgógépről, noha nem meteorológusok!

Németh Lajos a távoli Finnország időjárásában is otthon van, mert Ouluban él Mónika lánya finn férjével és három gyermekükkel. A világ napjainkra nagyon összezsugorodott, naponta beszélnek. Ouluban február végén mínusz 27 fok volt, s 43 centiméteres hó.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!