Hűen a katonai eskühöz

- Az 1943. január 12-én megindult doni áttörés a magyar hadtörténelem legnagyobb veresége. A területek visszacsatolását követő euforikus időszakban még csak az érintett családok számára jelentett fájdalmat, hiszen a II. világháború teljes valóságában csak a rákövetkező évben érte el Magyarországot - hangsúlyozta kedd délután a volt piarista templomban tartott ünnepi beszédében Szücs József mérnök ezredes, az MH Légi Vezetési és Irányítási Központ parancsnoka. 

- A pontos számokat ugyan ma is homály fedi, ám a szakértők szerint a 200 ezres második magyar hadseregből pár hét alatt mintegy 50 ezren estek el, ugyanennyien sebesültek meg, s közel 30 ezren hadifogságba kerültek. Nehéz átérezni a mínusz 40 fokos orosz télben, nyári felszereléssel, szedett-vedett rongyokban didergő, korgó gyomrú magyar katonák reménytelenségét és félelmét a többszörös szovjet túlerővel szemben. Mit kellett volna tenniük? Dezertálni, s megszegni katonai esküjüket? Katonaként azt gondolom, hogy azt tették, amit tenniük kellett. Kötelességtudatból vagy kényszerből, de hűek voltak az esküjükhöz, s jóval többet is tettek annál, mit megkövetelt a haza - tette hozzá a parancsnok.

Az MH 54. Veszprém Radarezred által szervezett megemlékezésen a zenei aláfestést a Katona János vezette Légierő Zenekar a megszokott magas színvonalon biztosította, a megjelent katonákkal pedig Szabó György alezredes, református tábori lelkész, valamint Szécsi Ferenc plébános, kisegítő tábori lelkész osztotta meg gondolatait.