Képviselői hangoskodás a Hangvilla körül

Katanics Sándor levele Porga Gyulának, január 25.

Tisztelt Polgármester Úr!

Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzata 33.§ (1) bekezdése által biztosított lehetőség alapján 2012. január 26-án, a közgyűlésen a napirendi pontok megtárgyalása előtt kérdéseket kívánok intézni Brányi Mária alpolgármester asszonyhoz.

Mivel a Hangvilla jövőbeni sorsával kapcsolatos 2011.decemer 15-i közgyűlésen sürgősséggel benyújtott előterjesztés alapos áttanulmányozására -nem az én hibámból- akkor nem volt lehetőségem, most szeretném feltenni azokat a kérdéseket, amelyek véleményem szerint tisztázatlanok maradtak.

Tisztelettel arra kérem alpolgármester asszonyt, szíveskedjék ezekre a nyilvánosság előtt kimerítő választ adni.

1.) Mi történik a Swing-Swing által kötött korábbi szerződésekkel, bérlőkkel, az azokkal kapcsolatos kötelezettségeket mi is vállaljuk-e, egyáltalán ismerjük-e, hogy kik a bérlők, milyen feltételekkel, illetve mi lesz ezekkel a kötelezettségekkel, amikor már mi is tulajdonosok leszünk?

2.) A VEMÉVSZER szerződő félként szerepelt az előterjesztésben. Mi a valódi szerepe a VEMÉVSZER-nek a Hangvilla önkormányzati tulajdonba kerülése ügyében, s mi a garancia arra, hogy tulajdonosként később nem válik esetleg megkerülhetetlenné? (Nehéz elhinni, hogy csupán egészséges lokálpatriotizmusa okán szállt be ebbe a projektbe, vagy pl. azért hogy segítse megoldani a tulajdonosváltás problémáját. (Az épület megújításának kivitelezésekor így valós versenyhelyzet teremthető-e egyáltalán?)

3.) A jelenlegi hárommilliós törzstőkéből hogyan lesz 2012. január 31-én négyszázkétmillió Ft, hiszen a VEMÉVSZER és az Önkormányzat „csak” 100-100 millióval szállt be, vagyis mitől emelkedik Bélafi úrék üzletrésze 202 milliós értékre, az akkori vételár, illetve a ráfordítás alapján? (Mi alapján lett megállapítva ez az „értéknövekmény”?)

4.) A 2014. évi opciós jog hosszabbítási lehetőség nem kijátszása-e az öt évben maximált opciós jognak, hiszen azt ma 2016-ig lehet megkötni, már pedig a felek szándéka már most 2018-ra irányul?

5.) Az eladók kötelezettség vállalás fedezetére mi a garancia, vagyis hogy tehermentes üzletrészt tud az Önkormányzat 2018-ban megvásárolni, s addig sem végrehajtás, sem felszámolási eljárás nem indul sem a Swing-Swing, sem a VEMÉVSZER ellen?

6.) Mi a garancia az Önkormányzat vevői kötelezettségvállalásának fedezetére?

7.) Milyen felmérés, előtanulmány készült arra, hogy a szerződésben kikötött teremkihasználtságot az Önkormányzat rentábilis rendezvényekkel biztosítani tudja, hiszen a 30 milliós évi szolgáltatásvásárláson túl működtetni is kell majd a Hangvillát? (Intő példa az Aréna kihasználatlansága, amely objektív adottság, nem is tudunk rajta változtatni, nem beszélve arról a nem várt eshetőségről, amely változást hozna a férfi kézilabdacsapat eredményességében.)

8.) Még mindig nem világos a számomra és éppen ezért szeretném megkérdezni: ha a Város 2018-tól 100 %-os tulajdonos lesz, akkor a szolgáltatási szerződést miért 2021-ig köti a jelenlegi Swing-Swing tulajdonossal, hiszen arra a három évre már tulajdonképpen „önmagával szemben” vállal kötelezettséget?

9.) Milyen összetételű felügyelő bizottság van tervezve, mert arra vonatkozóan nincs adat az előterjesztésben?
Tisztelettel kérem polgármester urat, hogy a kérdéseim feltevését tegye lehetővé.

Veszprém, 2012. január 25.
Katanics Sándor (képviselő)

Brányi Mária alpolgármester válasza, február 9.

Tisztelt Képviselő Úr!

A Swing-Swing Kft-vel kötendő megállapodásokhoz fűzött kérdéseire az alábbi válaszokat adom. Amellyel kapcsolatban meg kell jegyeznünk, hogy a 2011. december 15-i közgyűlésen előadott, írásban és szóban is részletezett előzetes döntés és előterjesztés, valamint a 2012. január 26-i közgyűlésen bemutatott, minden részletre kiterjedő szerződések választ adnak képviselő úr által felvetett kérdésekre.

A Hangvilla fejlesztése kapcsán létrejövő szerződésekkel, mind gazdasági társaságot érintő, mind az önkormányzat szerepvállalását rögzítő feltételrendszereket úgy alakítottuk ki, hogy azok minden ponton megfelelnek a gazdasági társaságokra vonatkozó törvénynek, az önkormányzatra vonatkozó törvényi szabályozásnak, a projekt finanszírozhatóságát megalapozó pénzintézeti és önkormányzati elvárásoknak, valamint a belváros rehabilitációs támogatási szerződés és a projekt követelményeinek. E követelményrendszerek magukban foglalják a fenntarthatósági és gazdaságossági elvárások megfogalmazását és megtervezését a tekintetben is, hogy az önkormányzat stratégiai szerepvállalása megfelelő szintű védelmet kapjon.

A közgyűlés által jóváhagyott szerződések éppen erre terjednek ki, hiszen rögzítik és kezelik a lehetőségek és az elvárások által megfogalmazott keretek között igénybe vehető garanciákat és biztonsággal teremtik meg a közérdek érvényesülését. E feltétel- és érdekrendszerek együttes biztosítása nyithat utat az Önök által is preferált fejlesztés megvalósításának, ami kihat - a kiemelt projekt jellegéből fakadóan - a teljes rehabilitációs tevékenység végrehajtására.

A Hangvilla projekt elem gazdája a Swing-Swing Kft., mely fejlesztésnek a végső kedvezményezettje az önkormányzat lesz, hiszen fokozatos és arányos szerepvállalással a város a projekt teljes futamidejének végére a kultúra területén jelentkező feladatok magasabb színvonalú ellátásával jut egy olyan új kulturális központhoz, amely egyedülálló vonzerővel és vagyoni értékkel bír régiónkban. Mindezen időpontig –természetesen - a Kft. tulajdonosi köre és ügyvezetése hoz döntéseket a szerződésekben foglalt megállapodások tartalma alapján. A gazdálkodásról és a szerződéses feltételek megvalósulásáról a cég a jogszabályokban rögzített módon és határidőkkel köteles beszámolni. A FEB pedig –funkciójából adódóan - köteles ezen folyamatokat figyelemmel kísérni.

Az önkormányzat Kft-ben lévő szerepvállalása a kisebbségi tulajdonrész birtoklásának az idején is többségi befolyást jelent a szerződésben rögzített összetétel alapján. Az ügyvezető személyének kiválasztásának kérdésében ugyanakkor a vonatkozó törvényi szabályozás határozza meg az egyértelmű hatásköröket. A tulajdonosi összetételben felmerült kérdése megválaszolására javaslom ezirányú kérdéseit, továbbá az épület bérleti konstrukciójával kapcsolatos egyéb kérdéseit a Swing-Swing Kft. ügyvezetője felé szíveskedjék feltenni.

A 2018. évre prognosztizált üzleti számítások a városrehabilitációs projekt 2013 évi befejezését követő 5 éves kötelező fenntartáshoz kötött kritériumoknak való megfelelés miatt került meghatározásra. Az ide, valamint a finanszírozás ütemezésére, indoklására vonatkozó magyarázatot a decemberi és januári előterjesztés, valamint a szóbeli kiegészítésről készült közgyűlési jegyzőkönyv tartalmazza, melyet nem indokolt ismételten kifejtve leírnom.
Amennyiben további kérdés merül fel a levelezés helyett javaslok az ügyvezetővel együttes személyes konzultációt, melyben állunk szíves rendelkezésére.

Veszprém, 2012. február 9.
Üdvözlettel:
Brányi Mária sk.
alpolgármester

Katanics Sándor válasza, február 22.

Tisztelt Alpolgármester Asszony!

A 2012. január 25-én írásban is benyújtott és január 26-án a közgyűlésen ismertetett kérdéseimre adott február 9-i válaszlevele nemcsak didaktikailag, hanem tartalmilag is elfogadhatatlan. Stílusát felháborítónak és a Város alpolgármesteréhez méltatlannak tartom.

Én konkrét kérdéseket tettem fel, amire konkrét válaszokat reméltem. Ezzel szemben kaptam egy a kioktatástól sem mentes -a decemberben Ön által benyújtott és nemcsak általam fontos részletekben hiányosnak vélt előterjesztést korrekt munkának feltüntetni szándékozó- szöveget, amely érdemben sajnos semmire nem adott választ.
Gondolom ez volt a célja, de épp ez teszi a válaszát minősíthetetlenné és felelős beosztása alapján Öntől teljességgel elfogadhatatlanná.

- Az első bekezdésben leírt állítás véleményem szerint tartalmilag nem igaz, - sért ugyanis jogszabályokat – részben pedig magyarázat azok „kijátszására”. (A kérdés „mindössze” az, hogy csak a polgári jog vagy a büntető jog kereteibe tartozó jogszabályokat sért.)

Ilyen az opciós jog sajátságos értelmezése, amely úgy kísérli meg kijátszani az ötéves szabályt, hogy két ötnél kisebb számot alkalmaz annak gyakorlására, de a kettő együtt mégis több, mint öt.

Ilyen a VEMÉVSZER be-kilépő szerepe, ugyanis nyilvánvaló, hogy nem szívességből cselekszik így ez a cég. Én úgy látom, hogy egyrészt „áthidalja” a későbbi önkormányzati tulajdonszerzés időszakát, másrészt a haszna a kíváncsi szemek elől a „homályba vész”. (Azt nem állíthatja komolyan senki, hogy karitatív szereppel lép be a város tulajdonszerzési ügyletébe.)

Ilyen a pályázati pénz feltételrendszerének „megteremtése”, oly módon, hogy Brüsszel számára a „szükséges időszakban” magántulajdonú többségnek tűnjön mindez, de úgy, hogy a szerződésben adott és egyértelmű a „végső cél”, az önkormányzati tulajdon szerzésre.

- A második bekezdés a „közérdek érvényesülésével” függ össze. Kikerüli ugyanis a Bélafi Lászlótól – ha úgy tetszik a Swing-Swingtől – az önkormányzati tulajdonhoz vezető út kérdését, „megfűszerezve” mindezt a VEMÉVSZER közbeiktatásával.

- A harmadik bekezdés talán a leghangsúlyosabb, ugyanis tévesen fogalmazza meg a Swing-Swing pozícióját, mint a „Hangvilla projekt elem gazdáját”, ugyanis ő szerintem nem gazdája, hanem „álcája” a projektnek, a Swing-Swing „gazdaként” való beállítása azt a látszatot kelti, mint ha ő lenne a pályázó, holott az Önkormányzat az előterjesztésben rögzítettek szerint csupán „eszközként” használja. (S ebben „segédeszköz” a VEMÉVSZER.)

Az Önkormányzat nem „kedvezményezettje” a projektnek, - mint ahogy fogalmazni tetszik – hanem tényleges teherviselője, hiszen mindent ő fizet ki, Bélafi úrtól a visszavásárlást, a bankoknak a törlesztést, és akkor még nem beszéltünk a VEMÉV-SZER kiváltásáról. (Kivéve természetesen azt a lehetőséget, amennyiben a VEMÉV-SZER „befektetési haszna” megtérül a kivitelező kiválasztásával. Ez utóbbi lehetőség önmagában ambivalens helyzetet teremt, hiszen a Város célja a minél olcsóbb kivitelező megtalálása, ha pedig a VEMÉVSZER érdekeltsége más, akkor nincs egységes tulajdonosi érdek.)

- A negyedik bekezdésben megfogalmazott „többségi befolyás” érvényesülése az igazi kérdés. Az önkormányzat mire szerez befolyást és milyen áron? Milyen érdek mentén került sor arra, hogy a korábbi városvezetés által – amelyet a jelenlegi többség is támogatott – eladni szánt ingatlan most a „Város kulturális jövőjének zálogaként, s a magas színvonal biztosítékaként” jelenik meg, s kerül visszavásárlásra, illetve fejlesztésre.

- Az ötödik bekezdés felveti a közelmúlt botrányaként elhíresült „várkerti ingatlan” kérdését is. Ön szerint nem kísérteties a párhuzam? Magánvállalkozó pályázati pénz elnyerése céljából megszerzi, a Város beáll mögé garanciaként, s a működtetés biztosítékaként, majd a magánvállalkozó „elszáll”, a pályázati pénzt elkölti, a Város pedig a helytállási kötelezettség érdekében statisztál és asszisztál egy olyan ügyben, amely végül botránnyá dagad.

Hasonló szerintem ez a helyzet is. Magánbefektető megszerezte még 2005-ben, most kihátrál a vállalásaiból, a Város beszáll, hogy mentse a város rehabilitációs projekt 2013. évi befejezését, majd az azt követő ötéves kötelező fenntartást, így megköti az ügyletet.

Tisztelt Alpolgármester Asszony!

Miután egyéb írásbeli megnyilvánulásaiból tudom, hogy rendkívül pontos és adatszerű válaszok megadására is képes, így ezt a választ úgy tekintem, hogy szándékosan tért ki a válaszadás elől.

Attól tartok, amennyiben a fentiek konkrétumát a magyar, illetve a brüsszeli hatóságok fogják vizsgálni, azok számára ezek a válaszok már egyáltalán nem lesznek válaszok.

Ők minden bizonnyal hozzá fognak jutni a feltett kilenc kérdésem mögötti, valós tartalomhoz. A kérdés sajnos már csak az, hogy ez Veszprém szempontjából nem lesz-e egy kicsit későn.

Veszprém, 2012. február 22.
Katanics Sándor
önkorm. képviselő