Lemeztelenítés - Inglorious Basterds Soundtrack, Arctic Monkeys, James Lavelle

Quentin Tarantinos Inglorious Basterds Soundtrack

A hazánkban Becstelen Brigantyk néven futó legújabb Tatantino-opusz elemzésétől ezúttal eltekintenénk (megtette már ezt a Niki), koncentráljunk inkább a filmzenére, merthogy az vitathatatlan: a mester kiváló érzékkel választja ki képsoraihoz a legtalálóbb és olykor legbizarrabb aláfestő zenéket. Nincs ez másképp ezúttal sem. Az Inglorious Basterds filmzenéje a Kill Billre jellemző szórakoztató eklektikusságot képviseli. Akad itt Ennio Morricone klasszikus, francia sanzon, masszív gramofonrecsegéssel kísért német és francia lokálzene, könnyfakasztó nagyzenekari monumentalitás, de David Bowie Cat People, valamint Billy Preston Slaughter című slágere jóvoltából a hetvenes és nyolcvanas évek is megidéződnek. Több, mint ajánlott.

Arctic Monkeys: Humbug

Egy elszabadult üstököshöz hasonlóan robbant be néhány évvel ezelőtt a büszke Nagy-Britannia zenei szcénájába az akkor még szemtelenül fiatalnak tartott Arctic Monkeys. Nos, a srácok két remekbe szabott album után sem öregedtek meg nagyon, ám a kezdeti indie-sablonokat elhagyva egészen kiváló lemezt rittyentettek össze. Olyannyira komolyan vették a dolgukat a fiúk, hogy a produceri teendőket a Kyussból és a Queen Of The Stone Age-ből jól ismert Josh Homme mesterre bízták. Ennek megfelelően mocskosabb, rockosabb a megszólalás, de a dalok ebben a környezetben is jól megállják a helyüket. Tény, hogy rájuk jellemző energikus szerzemény csupán egyetlen található az albumon Pretty Visitors címmel, ám ez nem von le az Arctic Monkeys eddigi legérettebb munkájának értékéből.

James Lavelle: Global Underground 37 - Bangkok

A sokadvirágzását élő Global Underground sorozatot James Lavelle kollégával egyetemben a jófajta elektronikus zene kedvelőinek nem kell bemutatnunk. Nem is tesszük. Inkább elmondjuk, hogy a mixkirály ezúttal az angyalok városából, Krung Thepbből, helyi szóhasználattal Bangkokból jelentkezik. A széria 37-es számú darabján olyan bandák számait gyurmázta át, mint az év egyik legjobb lemezét (Kingdom Of Rust) elkövető, manchesteri Doves (Jetstream), a hebehurgya táncos freak-folkra pozícionált Animal Collective (Summertime Clothes) vagy épp a Radiohead (Reckoner). Nem lehet nem szeretni.