Lesz-e munkájuk, lakásuk?

Veszprém - Két héttel ezelőtt napokon át hangos volt a sajtó attól, hogy mennyire nehéz volt a középiskolába készülő gyerekek matematikafelvételije. Ahogy ma már minden más, amivel a sajtóba lehet kerülni, ez a téma is a pártharcok középpontjába került.

Győrffy Árpád

A hivatásos odamondogatók egy-egy kiugrasztott témában vadabbnál vadabb vádakat vágnak egymás fejéhez, de a fiatalok valódi problémáival igazán nem foglalkozik egyikük sem. Mindenki boldoguljon a saját erejéből, jobb esetben családja segítségével próbálja felépíteni a jövőjét. A lehetőségeiket, a rájuk váró jövőt immár európai kontextusban nézzük.

Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat a közelmúltban tett közzé egy kutatási jelentést, melyben az egyes országokban tapasztalt jellemzőket összehasonlítva adnak képet a fiatalok életmódjáról, próbálják megrajzolni a mai fiatal generáció portréját, helyzetét. A kutatás része azoknak az előkészítő munkáknak, amelyekkel a 2010-2018 közötti időszakra szóló EU Ifjúsági stratégiát meg akarják alapozni.

A tavalyi adatok szerint a 27 uniós tagállam kereken ötszázmilliós lakosságának közel egyötöde, 95 millió személy tartozik az Eurostat által a fiatalok közé sorolt 15-29 év közötti korosztályhoz. A felmérések szerint országonként jelentősen eltér az önálló életkezdés időszaka.

A nők általában a férfiaknál 12 évvel korábban búcsúznak el a szülői háztól, de Bulgáriában megközelíti a négy évet a különbség.

A férfiak önállósodásában a finnek járnak az élen, ahol átlagosan 23 éves korban költöznek külön. Hasonlóan korán, 24 évesen teszik ezt Franciaországban és Hollandiában is. A fiatalok legtovább Bulgáriában, Szlovéniában és Szlovákiában élnek együtt a szüleikkel, ahol átlagosan 31,5 éves korban következik be a válás.

A régi uniós országok között Olaszország van az utolsó helyen a 30,9 éves átlaggal. Mint a sajtóban nemrég megjelent, ott még az is felmerült, hogy külön támogatással vagy adóval ösztönöznék az új háztartás alapításának előbbre hozását. A reagálások szerint, ha könnyebben, olcsóbban lehetne lakáshoz jutni, könnyebb lenne fenntartani, valószínűleg sokat javulna a helyzet. Ahogy nálunk is vélhetően csökkenne a férfiak önálló életkezdésének 29,4 éves átlag életkora.

Az önálló életkezdést alapvetően meghatározó munkalehetőségekben is jelentős eltérés van a tagországok között, de Görögország kivételével általánosnak tekinthető, hogy minél alacsonyabban képzett valaki, annál kisebb esélye van az elhelyezkedésre.

A 2009 második negyedévéből származó adatok szerint a 27 európai uniós  országban a 25-34 éves korosztály alacsony képzettséggel rendelkező rétegében 19,2 százalék volt a munkanélküli, a középfokú és a középiskola utáni nem felsőfokú oktatásban szerzett képesítéssel rendelkezők körében ennek alig fele, 9,1 százalék, a felsőfokú képesítéssel rendelkezők között pedig 5,9 százalék nem tudott elhelyezkedni.

Magyarországon még ennél is nagyobbak az eltérések. Az érintett korosztály képzettséggel nem rendelkező vagy középfoknál alacsonyabb képzettségű tagjainak 24,8 százaléka, a középfokú képzettségűek több mint 10 százaléka, míg a felsőfokú képzettségűeknek csak 3,8 százaléka volt tavaly nyár elején munka nélkül. 

Az európai uniós kutatók a különböző országokban élő fiatalok kulturális aktivitását is összehasonlították. Az Eurostat felmérése szerint a magyarok moziba ritkábban járnak, az uniós 77 százalékos átlaggal szemben nálunk csak 64 százalék ül be évente legalább egyszer moziba valamilyen filmet megnézni.
 
A koncerteknél és más élő programoknál azonban két százalékkal felülmúljuk az 54 százalékos uniós átlagot. A hazai múzeumba, kiállításra járók pedig hét százalékkal vannak többen az unió 49 százalékos átlagánál.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!