Miről is szól az unió? - A pénz nem minden, ám nem mellékes

- A postaládámban találtam egy szórólapot, amelyen Ön mosolyog Herczog Edittel és Gurmai Zitával, mellettük hosszú felsorolás olvasható arról, hogy mennyi mindent költöttek Veszprémre uniós forrásokból. Nem túlzás, hogy az unióról elsősorban csak a pénz jut az eszünkbe?

- Talán valóban túlságosan sokszor emlegetjük a pénzeket, mert úgy gondoljuk, az emberek erre figyelnek a legjobban. Ha túl sokszor röpködnének is a számok a hétezer milliárdról, meg a négyszázmilliárdokról, az uniótól kapott pénzt akkor sem lehet mellékesnek tekinteni. 

Göncz Kinga: Az Európai Uniónak a kultúrája lassan szivárog be az új tagországokba, de be kell, hogy szivárogjon
(Fotó: Kőrösparti Beatrix)

Hiszen Magyarország valóban a négyszeresét kapja vissza, annak, amit befizet. Nagyon sok helyen láttam, hogy ezeknek a támogatásoknak köszönhetően tudnak a vállalkozások magukhoz térni, vagy egyesek új vállalkozásokat elindítani. 

Egyik kistelepülésen találkoztam például egy volt középiskolai tanárral, aki úgy látta, hogy az iskolában egyre kevésbé van rá szükség, ezért elkezdett egy vállalkozást néhány évvel ezelőtt. 

Azóta folyamatosan pályázik, a garázsában kezdte el, azóta új üzemcsarnokot épített, ahol ma körülbelül harminc embernek ad munkát, köztük több volt tanítványának, és iparitanulókat is képeznek. Sok ilyen történetet láttam. Ez a vállalkozó most nem tartana itt, ha nincs az az ötvenmilliós támogatás, amiből megvette a gépeket.
 
- Jó, de mitől lesz hasznos az unió, ha elfogy a pénz? Hisz nem lehet örökké arra számítani, hogy a többi ország majd mindig összedob nekünk egy kis támogatást.
 
- Még egy darabig számíthatunk a pénzre. Mondhatnánk, sajnos, hisz amíg fejletlenebbek leszünk az uniós átlagnál, addig kapunk. Nálunk csak Közép-Magyarország van olyan jó helyzetben, hogy eleshet ezektől a támogatásoktól. 

Az ország egészét nézve úgy érzem, hogy 2014 után egy hétéves időszakunk még biztosan lesz, tehát 2020-ig még kapni fogjuk a támogatásokat. Igaz, az Unió nem old meg helyettünk semmit, de lehetőségeket teremt. 

Azoknak az embereknek, vagy akár településeknek segít, akiknek van elképzelése, ötlete, kreativitása. Egyébként én is egyetértek azzal, hogy az unió adta előnyök között vannak a pénznél fontosabb dolgok. 

Az unió arra találódott ki, hogy meghaladja a saját történelmét, ami tele volt hatalomért, országokért, határokért vívott háborúkkal. A konfliktusok mindig erőszakosan intéződtek el, iszonyatos emberi veszteségekkel. 

Az EU kialakított egy olyan értékrendet, ami lehetővé teszi, hogy az érdekkülönbségek minimalizálódjanak, illetve tárgyalásos úton rendezzék őket. Például az egész kohéziós támogatás arra való, hogy az EU-n belül csökkentsük a különbségeket, mert azok feszültségeket okoznak.
 
- Szóval, nem emberbaráti szeretetből segítjük egymást?

- Elsősorban nem. Azért segítünk a másiknak, mert ez közös érdek, mert akkor tud jól működni egy közösség, ha összetartó, ha nem feszítik szét a különbségek.

Hisz aki egy társadalomban vesztes, az előbb-utóbb felborítja a viszonyokat, mert úgy érzi, hogy méltánytalanul bánnak vele. Ezért kapunk az EU-tól támogatásokat, és ezért alakította ki az EU azt a bonyolult rendszert, amelyben folyamatosan zajlik az érdekek egyeztetése, rengeteg tárgyalással, ahol mindenki egyenrangú, egyenlők az esélyek, ahol olyan megállapodások születnek, amelyek mindenkinek az érdekét próbálják integrálni.
 
- Akkor ehhez most nekünk nem sok közünk van. 

- Igen, ami itt nálunk zajlik, az valóban szembe megy ezzel. Arról szól, hogy kirekeszthetünk, fenyegethetünk, emberi méltóságában megsérthetünk másokat. Az Európai Uniónak a kultúrája lassan szivárog be az új tagországokba, de be kell, hogy szivárogjon. 

Erről szól az egész schengeni csatlakozás is: ahelyett, hogy a határokért harcolnánk, azt mondjuk, hogy a határok virtuálissá válnak. Persze, vannak nemzeti határok, de átléphet a befektető, átléphet a munkavállaló, a rokon, a jóbarát. 

Tudom, hogy ettől nem tűnnek el a nacionalizmusok teljesen, de látni kell, hogy fantasztikus együttműködések alakulnak ki, mint például a magyarok és a szlovákok között, miközben a nagy politikában harc van. Mivel a politikusokat az emberek választják, egy idő után a politikának kell változnia.
 
Göncz Kinga hangsúlyozta, az unió egyik lényegi eleme az együttműködés. Ezzel kapcsolatban megkérdeztük tőle: a gyakorlatban mennyire fogják követni ezt az elvet, ha a Jobbik képviselője is bekerül az Európai Parlamentbe? 

Az MSZP EP listavezetője erre a következőket válaszolta:  Én nem tudok elképzelni együttműködést a Jobbikkal. Amiket hallottam tőlük nemzeti ügyekről, azok egészen más fajta értelmezései voltak a kérdésnek, mint amit mi vallunk. 

De ha lenne is esetleg egy-egy olyan kérdés, amiben egyetértünk, Európában a demokratikus pártok akkor sem működnek együtt a szélsőséges pártokkal. Mi is ehhez tartanánk magunkat.