<u>Félreformok között vergődünk?</u>

Elcsépelt közhely, de az ő esetében is igaz: a szülői ház, az indíttatás meghatározó. A Takácsiban született Lentner Csaba édesapja húsz éven keresztül a gecsei téesz főkönyvelője volt. Édesanyja szintén arra ösztönözte, hogy legyen egy normális szakmája. Csoda-e, ha ő is közgazdaságtan fele vette az irányt?

Élete volt a kutatás, amiről soha nem mondott le.  Amikor hozzájutott az angliai kutatómunka lehetőségéhez, feladta állását. Az elmúlt több, mint egy évet Nagy-Britanniában töltötte, ahova szeptemberben két hónapra még visszatér. 

A cambridge-i egyetem egyik tanszékén a brit pénzügyi rendszert és vele együtt a hitelválságot tanulmányozta. Tudományos munkássága elismeréseként páratlan elismerésben részesült, az angliai székhelyű International Biographical Centre beválasztotta a világ kétezer legkiválóbb életpályáját felmutató értelmiségije közé.

Ezt az elismerést úgy lehet felfogni, mint valami elit klubtagságot- mondja Lentner Csaba
(Fotó: Tremmer Tamás)

-  Bekerültem a XXI. század kétezer tehetséges értelmiségije közé. Továbbra is, vagy még inkább figyelik a tevékenységem. Akkor maradhatok az IBC tagja, ha a későbbi munkámmal is rászolgálok erre. A cím ugyanis kötelez.

A cambridge-i egyetemen végzett kutatómunkája eredményeit idehaza kívánja hasznosítani. Megvizsgálta a brit monetáris és fiskális rendszert. 

Ami szembeötlő volt, hogy a szigetországban nem annyira átpolitizált a kormány és a nemzeti bank kapcsolata. A célok érdekében tudnak és akarnak is együtt dolgozni, nem kérdés, hogy válság esetén összefognak. 

Odakint az egészségügyi ellátó rendszer - akárcsak nálunk - ingyenes. Csakhogy ennek a fedezete egyre inkább nincs meg, ami feszítő gondot jelent. A foglalkoztatási arány 74 százalékos, amivel nem tudják megteremteni a lakossági ellátás feltételeit. 

A közelmúltban készült el a Freud-jelentés, ami 80 százalékra kívánja emelni ezt a szintet. Ha ott gond a 74 százalékos foglalkoztatás, Magyarországon hogy ne lenne gond az 54 százalék?! - nyomatékosított. 

Éppen ezért Angliában megkezdték az egészségügy, az oktatás piacosításának előkészületeit. Lentner Csaba véleménye szerint enélkül nálunk sem fog menni. Nincsenek tartalékaink, amit az ellátórendszerekre lehetne fordítani.

- Hazánk 1987 óta szerves fejlődési pályán van. Húsz év alatt olyan utat tettünk meg, amit az angolok száz év alatt. Most azonban megbicsaklott az ország. A jó mintákat meg kellene találni, s azokat végrehajtani. 

Nem lehet félreformokkal operálni, legyen szó egészségügyről, vagy éppen oktatásról. A mennyiségi szemlélet mindenhol a világon átváltott minőségi szemléletre, ezt kellene nekünk is favorizálni. E lépésekkel helyreállhat a költségvetés egyensúlya - fejtegette.

Úgy vélte, hazánk helyzetének stabilitása érdekében jelentősen csökkenteni kellene az élelmiszer-, illetve az energiafüggőséget. A rendszerváltás óta megszűnt a mezőgazdaságunk termelőképessége. 

Az országba érkező külföldi élelmiszerek pedig az ország külkereskedelmi mérlegét negatívba taszítják. Ezen sürgősen változtatni kell! A kiút az önellátás lehetne. 

Hazánkban nincsenek gáz-, és olajmezők, de a geotermikus energia kihasználásával, szélerőmű parkok létesítésével jelentősen csökkenthető lenne a kiszolgáltatottság.

Tudományos munkássága miatt sem szakadt el a gyökerektől. A Takácsiban élő szüleit ma is rendszeresen látogatja, a kukorica aratását, a krumpli szedését pedig meg sem tartják nélküle. Feltöltődni is csak itt tud.

- Kimegyek a Gerence partjára, amely kimondhatatlan nyugalmat áraszt. Jó időben a falu határából belátni a Bakonyba. Nincs ennél felemelőbb érzés!