Zászlóshajóból vontató lett a média

A modern ember napi imádsága az újság Hegel szerint. Soha ennyien nem olvastak, az internet is arra kényszeríti az embert, hogy olvasson, mert különben lemarad. Nehéz úgy imádkozni, hogy közben nem hisz az ember. Márpedig a média iránti társadalmi bizalom az elmúlt húsz évben igencsak megcsappant.

Bartuc Gabriella

 Amit persze úgy is lehetne magyarázni, hogy a rendszerváltáskor volt túl magas  de ez a bajok elkendőzése lenne. Mert az a megrázkódtatás, amit a szakma most világszerte átél, mindenképpen önvizsgálatra ösztönöz. Meg kell hallani az ébresztőt, amit egyrészt az internet fejlődése váltott ki, másrészt a bulvárosodás, illetve a nyereség maximalizálására törekvő szemléletmód eluralkodása. Mint ahogy minden, a vidéki sajtóban ez is egy kicsit másként csapódik le. Hozzánk még bejárnak az olvasók. Sokszor előbb megtalálnak bennünket a panaszaikkal, mint a szolgáltatót vagy a fogyasztóvédelmet. Ebből mégiscsak arra következtethetünk, hogy bíznak bennünk.

 Több mint két évtizede, 1988 óta méri a média presztízsét Magyarországon az Ipsos. Ennek eredményeikről számolt be Závecz Tibor A média iránti társadalmi bizalom alakulása a rendszerváltástól napjainkig címmel a közelmúltban megrendezett kerekasztal beszélgetésen. A felmérések szerint a rendszerváltás körül még 79 ponttal megelőzte a tömegtájékoztatás az intézményrendszer egészét, tehát zászlóshajó volt. Kétezerre azonban ez a nagy előny elfogyott. Az előadó úgy fogalmazott, a média zászlóshajó helyett vontatóhajóként úszott tovább a háborgó tengeren, ami még mindig nagyon tisztes pozíció. Jött azonban a következő zuhanás, 2005-ben, hogy a tömegtájékoztatási eszközök megítélése 2011-re a közepes sávba csússzon.

Mi történt, mi romlott el? Bár a felmérés a jelenség okaival nem foglalkozik, egyszerű kikövetkeztetni, hogy a robbanásszerű változást a bulvár és az internet elterjedése okozza. Az olvasók kegyeiért küzdve gyökeresen megváltozott az újságírás.

Percenként bombázzák újabbnál-újabb "szenzációs" leleplezésekkel, botrányokkal a hírportálok az olvasókat. Az értékesítési számokért, a bevétel maximalizálásáért és a kiadás minimalizálásáért folytatott harcban a nyomtatott sajtó is kénytelen feladni hagyományos módszereit. Nincs már idő alaposan feldolgozni a témát, így sokkal könnyebben bekerülnek pontatlan információk, félreértések is a lapokba. Annakidején, 2008-ban a Népszabadság is beszámolt róla, hogy a Cardiffi Egyetem kutatói utánanéztek több, mint kétezer hírnek, amelyek brit vezető lapokban láttak napvilágot. Az eredmény megdöbbentő: mindössze 12 százalékuk alapult saját információn. Nyolcvan százalékuk másodlagos forrásból eredt. A cikkek túlnyomó többsége a kormánytól vagy kormányzati hivataloktól illetve PR-ügynökségektől átvett szövegek utánnyomása volt. Ez egy évekkel ezelőtti brit kutatás eredménye, de a hazai sajtó sem tudja kivédeni a cunami-szerűen terjedő tendenciákat: sokkal kevesebb újságírónak, sokkal gyorsabban több felületet kell megtöltenie mint 20 évvel ezelőtt. Ez a munkamódszer pedig valóban nem túl bizalomgerjesztő.

 

Újságírás és etikai normák címmel nemzetközi sajtókonferenciát rendezett nemrég a Goethe Intézet, a Független Médiaközpont és a Főszerkesztők Fóruma. A hazai, illetve a nyugat-európai média pozícióit, társadalmi elfogadottságát és etikai elveit érintő témákról négyrészes sorozatot közlünk lapunkban.

Sorozatunk témakörei:
1. Az oknyomozó újságírás határai
2. Átugorjuk-e a digitális szakadékot?
3. Zászlóshajóból vontató lett a média
4. Jólinformáltság, kritika és alaposság



Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!