Újabb izgalmas leleteket találtak a szakemberek a cseszneki várban

Regenye Judit, a Laczkó Dezső múzeum régésze elmondta, az egész vár területe régészetileg feltárt, azonban egy megmozgatott földben mindig lehetnek további leletek. Az újkorban épített várkapu területéről kerültek elő a barokk kori építkezéshez kapcsolódó késő középkori, újkori tárgyak, néhány nagyobb vaseszköz, egy szekerce, bronzedény-töredék, patkók, valamint ácsszegek és számos ólomgolyó. Utóbbiak között vannak, melyeket kilőttek, vannak, melyeket nem. A szakemberek néhány korábbi, 13–17. századi érmét is találtak, igazi különlegességnek számít például egy salzburgi érseki veret. Ebből a veretből is lehet következtetni arra, milyen kapcsolataik voltak az egykori zsoldosoknak, akik magukkal hozták az idegen pénzt Csesznekre. A restaurálás előtt álló leleteket Regenye Judit mutatta be lapunknak. Elmondta, ötven–száz darab tárgy és még ugyanennyi kerámiatöredék került elő, a leletanyag régészeti szempontból izgalmas. A nagy léptékű, négyszázmillió forintos fejlesztésnek köszönhetően a vár impozánsabb lesz és jobban tükrözi egykori méreteit is.

A restaurálás előtt álló leleteket Regenye Judit mutatja (Fotó: Penovác Károly)

Rácz Miklós, a Forster központ régésze szintén részt vett a megfigyelésen. Elmondta, a cseszneki vár most helyreállított részén 1981-ben és 2001-ben László Csaba régész végzett kutatómunkát. A falmaradványok nagyfokú pusztulása miatt sok kérdés nyitva maradt a szakemberek előtt. A régészeti kutatások ellenére a falak építési korszakolása terén több helyen is maradtak bizonytalanságok, ennek ellenére megállapítható volt, hogy az alsó várrész az újkorban épült. A következtetésekhez többek között az alaprajz ad támpontot. Az „új alsó várnak”, ahol a munkálatok folynak, nem volt védelmi funkciója, mivel a kapun kívül már a várfal felépítésekor is építkeztek, itt egy kéthelyiséges épület állt, és ehhez a várfal vonalvezetése is igazodott. A vár ekkor elsősorban gazdasági, reprezentációs funkciókat tölthetett be.

A mostani kutatások során régészeti szempontból főleg a felső várból kikerült hulladék, törmelék átvizsgálására adódott lehetőség, emellett a kaputorony és a hozzá délről kapcsolódó várfal építésének sorrendjére vonatkozó megfigyeléseket lehetett tenni az eredeti alapozás és falazatok feltárásával, melyek a 17. század végén, a 18. század első felében épültek.

(Fotó: Penovác Károly)

– Van hiányérzet a kutatókban a mostani helyreállító munka után is. Az információs rendszert fontos lenne bővíteni, amely a kutatók és a fenntartó közös adóssága, és melyet mielőbb szeretnénk pótolni, amennyiben erre lesz lehetőség – fogalmazott Rácz Miklós. A szakember kifejtette, a keleti torony sajnos máig nem látogatható, emellett a torony falába 1994-ben tévesen nagyméretű gerendák kerültek, melyek zavaróak, a vár megjelenésében nem hitelesek. Rácz Miklós szerint a felújítás hozzájárul a vár történeti állapotának jobb megismeréséhez.

A rom továbbépítése újabb kérdéseket vet fel, mivel különböző részei eltérő stílusjegyekkel, más korszakokban épültek; a felső várat a 18. században az Eszterházy család átépítette, az alsó és új alsó vár területét bővítette, a vár megjelenése számpontjából mégis a 15. századi, a Garai család nevével fémjelzett építkezés a jellemző.

A rom hiteles és a látogatók igényeit kielégítő bemutatása mellett annak környezetében a várhoz kapcsolódó színvonalas turisztikai attrakciók, fejlesztések tovább erősíthetnék Csesznek vonzerejét.