A bátor hunok nyugatra mentek

A mai magyar tudományos álláspont szerint a hun-magyar rokonság csupán vágyálom, az semmilyen szinten nem mutatható ki, a két nép teljesen más etnikumhoz tartozik. A hunokról egyébként sem lehet tudni semmit, mivel teljesen eltűntek a népvándorlás kavalkádjában. Sem nyelvük, sem életmódjuk nem ismert, hacsak nem pár nyugati forrásból, melyek nem túl vonzó képet festenek elénk. Míg a hivatalos tudomány továbbra is kitart a finnugor rokonság-nyelvrokonság mellett, addig számos történész, köztük Obrusánszky Borbála más véleményen van, annak ellenére, hogy tanulmányai alatt ő is csak ezzel az állásponttal találkozott.

- Rengeteg az elmélet és így az ellentmondás is - kezdte csopaki előadását a történész, aki az ELTE történelem és mongol szakának elvégzését követően a Mongol Nemzeti Egyetemen végezte posztgraduális tanulmányait, majd számos expedíción vett részt Mongóliában, Belső-Mongóliában és Ázsia más vidékein. - Megdöbbenésemre kiderült, hogy például Kínában rengeteg forrás van a hunokról, sőt külön egyetemi tanszéke van a hun nyelvnek. A mongolok pedig a mai napig a hunok utódainak tartják magukat, úgy, ahogy bennünket is.

Míg a hivatalos tudomány továbbra is kitart a finnugor rokonság-nyelvrokonság mellett, addig Obrusánszky Borbála más véleményen van Fotó: Szendi Péter

Hiszen, miközben minden országban az írott hagyomány, a legendák vagy a hősi énekek szolgálnak forrásként a nemzet történetét illetően, nálunk mégis megkérdőjelezték ősi krónikáink egységes hun rokonságtudatát.

Holott például Anonymus a XIII. század elején írt Gesta Hungaroruma is egyértelműen Attila leszármazottjának tartotta Álmost és Árpádot. A székelyekről pedig azt írta, a magyarokhoz való csatlakozásuk előtt Attila király népe voltak . De nemcsak krónikáinkról feledkezett meg a tudomány és a kutatás, ugyanígy figyelmen kívül hagyta a hun lovas, nomád kultúrával való zenei, ötvösművészeti, harcászati azonosságunkat. Tette mindezt a Habsburg birodalmi érdekeket szolgáló, azóta elavult nyelvészeti teória alapján, mely a népvándorlás korát kitalálta. Hatalmas népeket rángatott ide-oda, akik aztán hirtelen eltűntek, kivéve persze a finnugor etnikumot, amely, dacolva az idők múlásával és az északi időjárás viszontagságaival, 3500 éven át a helyén maradt.

Obrusánszky Borbálának és kitartó kutatásainak köszönhetően talán végre közelebb kerülhetünk ahhoz, hogy megismerjük saját múltunkat, hiszen egyetlen fa sem nőhet magasra a gyökereitől elvágva. Talán akkor újra megerősödhet a magyarság, és újra betöltheti azt a szerepet, mint egykor nagyhatalomként a hun birodalom és a magyar királyság, amely mindig is egyensúlyt tudott tartani a torzsalkodó, széthúzó európai törzsek és érdekszférák között. Továbbá bebizonyosodhat a kínai Hun Múzeum falának felirata is, mely szerint A bátrak nyugatra mentek .

Az előadás végén az érdeklődők kérdéseket tettek fel, majd Obrusánszky Borbála dedikálta könyveit.