Így megy ez

2021.12.05. 06:00

Nemigen hozzák nyilvánosságra a dolgozók adatainak kiszivárgását

Bár a szervezeteknél rendszeres jelenség a dolgozói adatok kiszivárgása, mégis csaknem a felük jobbnak látja nem nyilvánosságra hozni ezeket az incidenseket.

Ugyanakkor talán a dolgozóknak sincs meg a megfelelő kiberbiztonsági tudásuk ahhoz, hogy megvédjék magukat, tekintve, hogy a vállalkozások mindössze 44%-a kínál informatikai biztonsági képzést.

A vállalati kibervédelem nem lehet sikeres az összes szervezeti szinten dolgozók összefogása nélkül. A technológia fontos a kibertámadások megelőzésében, de

az emberi tényezők is kulcsfontosságú szerepet játszanak, tekintve, hogy az incidensek 85%-a ezekhez köthető.

A Kaspersky dolgozói jóllétet vizsgáló 2021-es jelentéséből kiderül, hogy mennyire hatékonyan működnek együtt a szervezetek és a dolgozóik, és mennyire hatékonyan védik magukat, az ügyfeleiket és egymást.

Annak ellenére, hogy a nagy visszhangot kapó adatkiszivárgásokat főként az ügyféladatok ellopásával hozzák összefüggésbe, a dolgozók személyes adatai is nagyon népszerűek a kiberbűnözők körében.

2021-ben a szervezetek több mint egyharmada nem tudta garantálni a dolgozói adatainak teljes biztonságát, és szenvedett el incidenseket ezeket érintően.

A felmérés szerint ennél csak az ügyfelek személyes azonosítását lehetővé tevő adatok esetében rosszabb a helyzet (43%).

A tény, hogy az érintett szervezetek 45%-a nem hozta nyilvánosságra a dolgozói személyes adatok sérülését, azt jelzi, hogy a probléma nagyobb annál, mint amekkorának látszik. Ami a többieket illeti, 43%-uk proaktívan beszámolt az incidensről, 

12%-uk pedig csak azt követően tett így, hogy az incidens kiszivárgott a médiába.

Ez jól mutatja, hogy a vállalati vagy az ügyféladatok sérüléséhez viszonyítva a dolgozói adatok kiszivárgását hozzák a legritkábban nyilvánosságra.

„Ha egy szervezet kiberincidenst szenved el, a megfelelő válságkommunikáció legalább olyan fontos, mint a reagálás és a helyreállítási intézkedések. Az adatsérülés kockázata mindig fennáll, és a vállalkozásoknak tudomásul kellene venniük, hogy jobb a proaktív feltárás, mint egy leleplező cikk a sajtóban” – vélekedett Miroslav Koren, a Kaspersky Kelet-Európáért felelős igazgatója.

„A megfelelő, pontos, időben történő kommunikációval ugyanakkor nem csak a hírnevet érő potenciális kár minimalizálható, hanem a közvetlen pénzügyi veszteségek is nagy mértékben csökkenthetők. A vállalatnak fontolóra kell vennie egy világos válságterv kidolgozását, és előre képzésben kell részesítenie a dolgozóit, hogy elkerülhető legyen a pánik és a zűrzavar. A vállalati kommunikációs szakembereknek és az informatikai biztonsági csapatoknak információkat kell cserélniük a kiberbiztonság témájában, és együtt kell meghatározniuk azokat az útmutatásokat, eszközöket, csatornákat és nyelvezetet, amelyek veszélyhelyzetben segíthetnek a belső és a külső kommunikáció megfelelő kezelésében” – tette hozzá a szakember.

A külvilág potenciális kiberbiztonsági incidensekről való tudtának hiányát általában belső erőfeszítésekkel sem csökkentik. A kutatás szerint a szervezeteknek mindössze 44%-a vezetett már be biztonsági oktatást és képzést annak biztosítására, hogy a dolgozók birtokában legyenek a kritikusan fontos információknak. Ráadásul ezen vállalatok több mint fele (64%-a) legalább egy problémát tapasztalt a képzési szolgáltatások minősége kapcsán, mint például elégedetlenség a kurzusok nagy fokú komplexitása miatt, vagy támogatáshiány, illetve ismerethiány a képzést tartó részéről.

Ha a dolgozók számára nem biztosítják a védelmi intézkedések fontosságával kapcsolatos alapismereteket, akkor nem várható el tőlük, hogy kövessék a szabályokat. 2021-ben a dolgozók általi szabálykövetés és a nem megfelelő végfelhasználói biztonsági kultúrával való megküzdés jelenti a három legfőbb probléma egyikét a vállalkozások számára az informatikai biztonság kapcsán – legalábbis a válaszadók 42%-a ezt tartotta az egyik legaggasztóbb problémának. A gyakorlatban a vállalatoknál rendszeresen előfordul az informatikai biztonsági szabályok megszegése (41%), az informatikai erőforrások helytelen célra történő használata (42%), valamint az adatok nem megfelelő megosztása mobil eszközökön keresztül (38%).

Borítóképünk illusztráció

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!