2022.12.28. 11:11
Célegyenesben a kiválasztás: Gripeneken tesztelik a magyar űrhajósjelölteket
Vége felé jár az új magyar űrhajós-kiválasztási folyamat. A több ezer jelentkező közül végül négy főt szeretnének a nyilvánosság számára bemutatni, akikkel elkezdődhet a tréning szakasz, amelynek a végén az eredményeket összesítve dől el, ki jut fel az űrállomásra.
Illusztráció
Forrás: Shutterstock
Exkluzív interjút adott a Magyar Nemzetnek Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos, amiből kiderült, hogy heteken belül várható az eredményhirdetés a magyar űrhajós programban. Hozzátette, a tervek szerint halad a HUNOR-program, annak ellenére, hogy egy kutató űrhajós Nemzetközi Űrállomásra küldése rendkívül összetett feladat. Különösen úgy, hogy nemzetközi együttműködésben hajtjuk végre a HUNOR, azaz Hungarian to Orbit (Magyart a Föld körüli pályára) programot. A misszió elnevezése is érdekes, amely ugyan egy angol betűszó, így nemzetközi környezetben is jól cseng, de közben – egyáltalán nem véletlenül – egy magyar mitológiai hős neve is egyben.
A program legnagyobb értéke az úgynevezett űrhajós idő, amelyet a magyar honfitársunk kutatással tölthet egy egyedülálló, a Föld körül keringő laboratóriumban, azaz a Nemzetközi Űrállomáson (ISS).
A leendő magyar űrhajós az Európai Űrügynökség minősített asztronautája is lesz egyben, így a magyar mellett tervezett feladatai közt szerepel majd az Európai Űrügynökség kísérleteinek a végrehajtása is – mondta el Ferencz Orsolya.
Hozzátette: A HUNOR-program egy magyar nemzeti projekt, kifejezetten magyar cégek, kutatóhelyek, egyetemek fejlesztései és kísérletei lesznek a fókuszban, de a HUNOR-ban partnerünk az Európai Űrügynökség (ESA), ahogyan az amerikai Axiom Space és természetesen a NASA is.
Az új magyar űrhajós kiválasztásáról a miniszteri biztos elmondta: a folyamat a vége felé jár. A több ezer jelentkező közül végül 244 érvényes pályázatot tudtak befogadni, melyből az elmúlt egy évben nyolc főre szűkült a kör. Őket jelenleg a Magyar Honvédség légiereje teszteli a kecskeméti bázison, ahol a Gripeneken végzett tesztrepülések során mérik, miképpen hat az extrém gyorsulás a kiválasztott űrhajósjelöltekre.
– Négy főt szeretnénk a nyilvánosság számára bemutatni, akikkel elkezdődhet a tréning szakasz, melynek a végén az eredményeket összesítve dől el, ki lesz az a kiválasztott, aki feljut az űrállomásra. A tervek szerint a többiek a földi központból fogják segíteni a küldetését, amelyben a most nem repülő, de szintén kiképzett űrhajósjelöltek tudják majd támogatni a Nemzetközi Űrállomáson dolgozó társukat – tájékoztatott.
A kísérletekről Ferencz Orsolya kifejtette, hogy van közöttük orvostudományi, űrélettani, gyógyszerkutatási vagy a növénytermesztéshez, illetve táplálkozáshoz kapcsolódó vizsgálat, anyagtudományi kísérletek, de az egyik legfontosabb a sugárzásmérés kérdésköre, melyben Magyarország túlzás nélkül a világon az egyik legjobb.
A miniszteri biztos elmondta, hogy az űrtevékenység a napi szintű globális szolgáltatásokhoz, a kommunikációhoz, a navigációhoz vagy a Föld távérzékeléssel történő megfigyeléséhez nélkülözhetetlen, de ez adja az alapját a korszerű mezőgazdaságnak is.
Az, hogy egy országnak van-e hozzáférése űrtechnológiához, mára stratégiai biztonsági kérdés is egyben. Rámutatott, az orosz–ukrán konfliktusra tekintve láthatjuk, hogy egy fegyveres összetűzést is eldönthet, milyen adatokhoz fér vagy nem fér hozzá az adott fél. Tetszik vagy nem tetszik, ezeknek az adatoknak a túlnyomó többsége a világűrből érkezik.
Kitért arra is, hogy a baloldal Magyarország számára tett ajánlatát, miszerint „merjünk kicsik lenni”, „már unalomig hallgattuk”, de arra, hogy ők milyen módon képzelik el hazánk fejlődését, már nem tudnak válaszolni.
– Nyilván a szervilizmusnak van egy olyan szintje, amikor minden csodálatos, ami nem magyar, és ennek a baloldalon számos történelmi hagyománya és követője van, azonban szerencsére a nemzeti-keresztény-konzervatív kormány egy másik filozófiát vall. Eszerint a magyar egy tehetséges és rendkívül jóravaló nép, ezért minden lehetőséget meg kell nyitni, ahol a képességeit kamatoztatni és fejleszteni tudja – fejtette ki.
A teljes cikk ITT olvasható.
Digitália
- A molekuláris ujjlenyomat előre jelezheti a betegségeket?
- Az Európai Bizottság vizsgálódik a YouTube, a Snapchat és a TikTok háza táján
- Ismét a Huaweié a legjobb okosóra az EISA szerint
- Ahogy egymást, úgy a robotokat is szavak nélkül érthetjük
- Szabad mindent megtennünk, amit képesek vagyunk megtenni?