Virtuális autizmust okoz az ovisok kütyühasználata?

A szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy teljes generációk nőhetnek fel a nyelvi képességek csökkenésével, a beszédértés zavaraival küzdve, ami kihathat a jövő társadalmának egészére. A háttérben a sokszor korlátlan kütyühasználat, a kisgyerekeket érő, minden mást felülíró vizuális ingerek állnak. A politikai döntéshozók és maguk a szülők sincsenek tisztában a helyzet komolyságával, a szakértők pedig versenyt futnak az idővel.

Pogány Ákos, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Etológia Tanszékének adjunktusa az Alfa Generáció Laborban folyó, MTA által támogatott kutatásáról adott interjút. A Magyar Tudományos Akadémia 2021 júniusában hirdette meg a poszt-COVID-jelenségek kutatására irányuló pályázatát, aminek célja olyan (alap)kutatások támogatása volt, melyek a koronavírus okozta poszt-COVID-jelenségek miatt fellépő egészségügyi, társadalmi, kulturális és egyéb problémák feltárására és megoldására keresnek válaszokat. Az ELTE kutatói a pályázat keretében az óvodáskorúak digitális eszközhasználatát vizsgálják, és azt, hogyan változott a gyerekek társas készségeinek fejlődése a koronavírus-világjárvány következtében.

A kutatók szerint, miközben elég sokat lehet tudni a járvány iskolásokra és felnőttekre gyakorolt hatásairól, addig a legérzékenyebb fejlődési szakaszban lévő óvodáskorúakra tett hatások viszonylag rejtve maradtak. Egyebek mellett azt vizsgálták, milyen volt a gyerekek szabadidős okostelefon- és tablethasználata a veszélyhelyzet kihirdetését követően (amikor korlátozások voltak), illetve egy olyan szakaszban, amikor nem voltak szigorú korlátozások érvényben, és igyekeztek megragadni, milyen változások történtek a köznevelést is érintő karanténintézkedések miatt.

Az ELTE kutatói egyértelműen azt találták, hogy az óvodások a korlátozások alatt többet néztek tévét, többet használtak tabletet és okostelefont: elsősorban mesefilmeket és videókat fogyasztottak.

– mondta Pogány Ákos, aki szerint az a legnyugtalanítóbb, hogy hihetetlen sebességgel zajlik a digitális térhódítás, sokszor már bölcsődéskorban kütyüznek a gyerekek.

Rengeteg kisgyerek szinte már azelőtt elkezd kütyüzni, hogy elsajátítaná a nyelvet. Ez pedig azért nagy baj, mert a kisgyermekkor első pár éve olyan speciális időszak, amikor a gyerek az anyanyelvét passzívan tanulja, hallás után, akusztikai információkra kihegyezve. A kütyüzés ezt a passzív akusztikus csatornát zárja be, mert jóval érdekesebb vizuális ingereket kínál.

– magyarázta a kutató. Mindez azért nagy probléma, mert a szülők zöme nem tudja, nem érti, hogy amikor odaadja az okostelefont a babakocsiban ülő gyereknek, az miért káros.

„Hatalmas kísérlet zajlik, aminek az eredményét majd akkor fogjuk látni, amikor ezek a gyerek felnőnek, és megpróbálnak majd normális kapcsolatokat kialakítani, családot alapítani vagy csak egyáltalán érvényesülni az életben – figyelmeztetett Pogány Ákos, aki szerint elég ijesztő képet fest elénk a digitális fejlődésnek ez az oldala. – El tudunk képzelni egy olyan társadalmat, amelyben ilyen, valódi kommunikációra képtelen gyerekek éldegélnek egymás mellett elszigetelten? Szerintem az óvatosság senkinek sem árthat, és mi, kutatók mindent megteszünk azért, hogy felzárkózzunk a jelenség következményeinek megértésével.”