Bayeux-i falikárpit

2021.03.01. 10:39

Restaurálják a román kori textilművészet legjelentősebb emlékét

Restaurálják 2024-től a világhírű bayeux-i faliszőnyeget, a román kori textilművészet legjelentősebb emlékét – jelentette be szombaton a kivételes műkincset őrző franciaországi múzeum.

Forrás: Shutterstock

Fotó: Shutterstock

A csaknem 1000 éves műkincs, az Anglia normann meghódítását 58 képben bemutató hímzett „képregény” állagmegóvási munkálatait arra az időszakra tervezik, amikor a kiállítóhely bezár, hogy 2026-ra teljesen megújulva, átépítve, új múzeumként nyíljon meg

– közölték.

A nyugat-franciaországi – bretagne-i – Rennes múzeumában őrzött kárpitot alaposan leporolják, hibáit kijavítják. A múzeum közleménye szerint a munkálatok célja a teljes portalanítás mellett

„stabilizálni az évszázadok során bekövetkezett szerkezeti változásokat és limitálni a középkori lenvászon feszüléseit, amelyeket főleg a régi restaurálások okoznak”.

Egyes elváltozások a faliszőnyeg történetét tükrözik, ezért azokat meghagyják abban az esetben, ha fennmaradásuk nem fenyeget a kárpit állagának további romlásával. Ilyen elváltozások például a szögek által okozott lyukak, amelyek a falra való felfüggesztéskor keletkeztek a kárpiton, a régmúltban végrehajtott javítások, vagy azok a viaszfoltok, amelyeket a katedrálisban égő gyertyák hagytak maguk után – közölte a múzeum.

A már 1840 óta műemléki védelem alatt álló, és az UNESCO világörökségi listáján is szereplő kárpit 2020 januárjában esett át nagyszabású állagfelmérésen, egy-egy restaurátor naponta egy méternyit vizsgált át árgus szemekkel, a szakemberek e munka eredményeként tettek javaslatokat a mérete és a kézi munka minősége alapján a középkor egyik legjelentősebb hímzésének számító műkincs megóvására.

A rendkívüli szakértelemmel megalkotott hímzésmunka keletkezésének helyszíne és ideje nem teljesen egyértelmű, de a szakértők többsége szerint a kárpit nem Franciaországban, hanem Angliában készülhetett az 1070-es évek végén, nagy valószínűséggel Bayeux püspöke, Odo – Vilmos féltestvére – megbízásából. Gyapjúfonallal, öt szín nyolc árnyalatával hímezték ki száröltéssel és lapos hímzéssel.

A 68,38 méter hosszú, fél méter széles hímzés 58 képben, magyarázó latin szövegekkel mutatja be Anglia normann meghódítását, az ahhoz vezető történelmi eseménysort és az 1066 októberében megvívott, normann győzelemmel végződött, hat évszázadnyi angolszász uralomnak véget vető hastingsi csatát, amely után két hónappal, 1066 karácsonyán Hódító Vilmost, Normandia hercegét Anglia királyává koronázták a londoni Westminster apátságban.

Borítókép: részlet a bayeux-i falikárpitból

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!