Különös szertartásokról árulkodik a kilencezer éves kőmaszk

Az Izraelben előkerült tárgy a mezőgazdasági forradalom idejéből származik.

Israeli archeologist Ronit Lupu of the IAA Antiquities Theft Prevention Unit holds a rare stone mask dating to the Neolithic (new stone age) period which was found at the Pnei Hever region of southern Hebron mount, on November 28, 2018 at the Rockefeller archeological museum in Jerusalem. - The mask is made of pinkish-yellow limestone, carefully shaped with stone tools to resemble a human face, 4 holes were drilled along the perimeter of the mask, probably in order to tie it to the face of a living person, or maybe to a pole or other designated artefact in order to display it. (Photo by GALI TIBBON / AFP)

Forrás: AFP

Fotó: Gali Tibbon

Kilencezer éves kőmaszkot találtak Ciszjordánia déli részén, Hebronnál – jelentette a Jediót Ahronót című újság honlapja, a ynet.

Az izraeli régészeti hatóság (IAA) szakértői szerint a kőszerszámokkal gondosan kidolgozott, emberi arcot mintázó maszkot kultikus szertartáshoz használhatták az újkőkorszakban élő emberek.

A Pné Hever telepes falu mellett talált kőálarc széleibe négy lyukat véstek, valószínűleg azért, hogy ezeknek a segítségével rögzítsék az ember fejére.

A mészkőből készült szimmetrikus arcot különös gonddal formázták meg, szemet, orrot mintáztak, sőt fogakat is véstek rá.

A kőmaszkokat a mezőgazdasági forradalom idejéhez kötik, amely a vadászattól és a gyűjtögetéstől az ősi mezőgazdasághoz, az állattenyésztéshez és a növénytermesztéshez vezetett el.

Ehhez az átmenethez a társadalmi struktúra változása és a rituális-vallásos szertartások erőteljes növekedése társult. Ennek az időszaknak a kultikus leletei közé tartoznak többek között az ember formájú szobrok, a vésett-mintázott koponyák és faragott kőmaszkok is.

Ekkoriban az ősök kultuszát gyakorolták, és a házak padlózata alá temették az elődök koponyáját. Az emberi arcot mintázó kőmaszkot is rituális szertartásnál használhatták.

Az IAA hangsúlyozta, hogy eddig tizenöt hasonló maszk került elő az egész világon, de csupán kettőnek ismerik pontosan eredeti helyét, ahol megtalálták őket.

A többit ráadásul magángyűjteményekben őrzik, ami erősen megnehezíti a tudósok hozzáférését, kutatásukat. Az Izraelben most bemutatott maszk jelentősége főként a lelőhely pontos ismeretében, a régészeti környezet tanulmányozásának lehetőségében rejlik.

Az IAA műkincsrablás elleni egységének információja vezetett el az eredetileg a hebroni-hegyekben fellelt ritka tárgy megszerzéséhez, a leletet a régészek a neolitikum második szakaszára, kilencezer évvel ezelőttire datálták.

Borítókép: GALI TIBBON / AFP