Életmód

2017.03.10. 12:27

Újratanultam a madarak hangját - Pócza Barbara mesél a halláskárosodáshoz fűződő tapasztalatairól

Veszprém – A gyakorlatomon szenvedélybetegekkel foglalkoztam az alkohol- és drogambulancián.

Leitner Vera

A legjelentősebb, amit ott megtanultam, hogy akarni is kell a gyógyulást – meséli Pócza Barbara, akiről ötéves korában derült ki, idegi halláskárosodása van.

A huszonhárom éves Vas megyei lány idén januárban végzett a Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskolán mint szociális munkás, majd a diploma megszerzése után a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége (SINOSZ) Veszprém Megyei Szervezeténél helyezkedett el. Munkája mellett a halláskárosodáshoz fűződő tapasztalatairól is mesélt.

Fotó: Nagy Lajos

– Eredetileg logopédiára jártam, akkor derült ki, hogy hallássérülésem van – meséli Pócza Barbara. – Az elsődleges vizsgálatokon jelezni kellett, hogy hallom-e az adott hangjeleket, de én sokat olvastam az emberek mimikájából. A vizsgáztató hölgy reakcióiból tudtam következtetni, hogy már jeleznem kell, habár én nem mindig hallottam a jelzést. Ezt észrevették és egy plüss macit tettek elém, úgy kezdték el a vizsgálatot, hogy őt nézve jelezzek, neki persze nem voltak reakciói. Ekkor derült ki, idegi halláskárosodásom van. Emlékszem, anyával ezután, már hallókészülékkel kezdtük el újra megtanulni a hangokat, melyik a madárfütty, melyik az autó. A készülék sokat segít, de a szájról olvasás a mai napig fontos – mondja Barbara. A fiatal lány halláscsökkenésének értéke jelenleg a közepes és a nagyfokú szint határán mozog, hallásvesztesége most 60 százalékos.

Fotó: Nagy Lajos

A kérdésre, hallássérült diákként milyen élményei voltak, Barbara némi kényszerű beletörődéssel sorolja a tapasztalatokat.

Fotó: Nagy Lajos

– A közoktatás nincs felkészülve az SNI-s (sajátos nevelési igényű) gyerekek oktatására, erre a speciális iskolákban van lehetőség, nálunk nem volt ilyen intézmény a közelben. Volt olyan tanárom, aki legalább feleltetésnél láthatóan, felém fordulva kérdezett, de a tömött, minimum harmincfős osztálytermekben sokszor akadt problémám, főleg az idegennyelv-tanulással.

Fotó: Nagy Lajos

Később ugyan letettem az angol középfokú vizsgát. A nyelvvizsgán is jeleztem a problémát, mire kettő helyett négyszer hallgathattam meg a hanganyagokat, ahelyett, hogy a vizsgáztató felolvasta volna a szöveget, hogy a szájmozgás alapján kapjak információt. Láttam, tele volt a hócipője így is.

Fotó: Nagy Lajos

A SINOSZ-hoz, annak Vas Megyei Szervezetéhez 2013-ban csatlakozott gimnazistaként, itt kezdte el megismerni a jelnyelv alapjait. A tanulást később, a főiskola végzése mellett, majd azt követően sem hagyta abba. Jelenlegi munkája során a Veszprém megyei SINOSZ-tagokkal tartja a kapcsolatot. A szervezetnél jelnyelvi tanfolyamokat is szerveznek, ottjártunkkor épp alapszintű vizsga zajlik, az előtérben izgatottan kérdezgetik egymást a vizsgázók egy-egy mozdulat jelentéséről.

Fotó: Nagy Lajos

– Van, aki a munkahelyi követelmények miatt, mások érdeklődésből tanulják a jelelést. Most van egy anyuka is a vizsgázók közt, neki hallássérült gyermeke van – mondja el Barbara, s a szervezetről mesél, mely például a színházzal, állatkerttel is együttműködik, több program már akadálymentesített a siket és a nagyothalló érdeklődők számára. Mint mondja, szakmai eseményeket is szerveznek, ezek célja egy olyan tudás átadása, melytől a tagok ténylegesen kapnak valamit, és hasznos lehet a mindennapokban. A SINOSZ szolgáltatásai közül megemlítette az országosan, így Veszprém megyében is elérhető ingyenes jogsegélyszolgálatot, valamint a jelnyelvi tolmácsszolgáltatást.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!