Cammogó veszély

2019.04.10. 08:30

Ezeket kell tudnunk, ha szembejön egy medve

A kóborló macik egyre gyakoribb szereplői a híradásoknak. Ha nem is botlunk beléjük lépten-nyomon, nem árt felkészülni arra a helyzetre, ha mégis összefutnánk velük.

Hazánkban a legutóbb februárban láttak medvét; az elmúlt hetekben pedig tragikus hír vert fel port egy Hargita megyei halálos medvetámadással kapcsolatban. A körülmények sokáig nem voltak tisztázottak, majd a helyszíni vizsgálat kiderítette, hogy az áldozat a szerencsétlenség előtt fadarabokkal megdobálta a medvebarlangot, és el is indult feléje. A medve kilövését nem attól teszik függővé a hatóságok, hogy a férfi tette provokációnak számít-e vagy sem, hanem pusztán azt vizsgálják, hogy veszélyt jelent-e az állat a környezetére – olvasható a hirado.hu oldalán. A portál cikke szerint az ilyen esetek kapcsán jó összefoglalni, mit lehet tudni a medvékről, és hogyan érdemes viszonyulnunk hozzájuk.

Jól érzi magát nálunk

Bár hazánkban halálos medvetámadásra az utóbbi két évszázadban nem volt példa, az észlelések közel egy évtizede megszaporodtak, ennek oka elsősorban a faj szlovákiai állományának erősödése, az ottani élőhelyek átalakulása, az optimális élőhelyek kiterjedésének jelentős csökkenése – mondta a portálnak Gombkötő Péter, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának zoológiai szakreferense. Véleménye szerint a barna medve hazai megjelenésében nincs semmi meglepő, hiszen az élőhelyi adottságok mifelénk is optimálisak a számára. Ettől függetlenül az a szerencsés, ha az állat a természetes élőhelyén marad, hiszen ott éri a legkevesebb zavaró hatás – állapította meg.

Az állat állandó megtelepedésére alkalmas hazai élőhelyek jellemzően a Börzsöny, a Mátra, a Bükk, ezek között a faj terjeszkedését szolgáló zöld folyosók is a medvék rendelkezésére állnak.

A cikk felidézi: a hazai szakértők 2014 után jutottak arra a megállapításra, hogy az európai barna medve Nógrád északi részén, illetve a Heves megyével szomszédos területeken megtelepedett, nem csak kóborló egyedek jelennek meg alkalmanként Szlovákia felől.

Az állat mindazonáltal az 1850-es évek közepétől az 1990-es évekig csak elvétve bukkant fel azon a vidéken. A gyéren lakott észak-európai és oroszországi területeken él a legnagyobb számban, a Kárpátok és a Balkán mellett kisebb, szigetszerű populációi vannak, a teljes állomány 60–70 ezer példány között lehet.

A Kárpátokban mintegy 10 ezer medve él.

A legsűrűbb az állomány Kelet- és Dél-Erdélyben, illetve az Alacsony- és a Magas-Tátra erdeiben.

Hím barna medve (Ursus arctos) a csíkszeredai Octavian Goga Főgimnázium udvarán 2018. augusztus 21-én.
MTI Fotó: Veres Nándor

Évezredes élőhelyeket, útvonalakat pusztítunk el

Az ember környezetébe a könnyen elérhető élelemforrások vonzzák a többnyire fiatal példányokat. Ha pedig sikerrel járnak az élelemszerzésben, távol tartásuk szinte lehetetlenné válik.

Az ember jelentős mértékben használja, veszi el a barna medve és más fajok élőhelyeit, sok esetben az emberi tervezés – infrastruktúra-fejlesztés, településfejlesztés – sincs tekintettel sem a nagyragadozók, sem más, nagyobb távolságok megtételére képes fajok évezredek óta használt élőhelyeire, hagyományos útvonalaira. Számos konfliktus ezen okokra vezethető vissza – idézi a portál cikke a szakembert.

Ha mégis jön a medve…

Mindettől függetlenül kicsi az esély arra, hogy a hazánk terültén élő, bóklászó néhány medve egyikével összeakadjunk – olvashatóak a cikkben Gombkötő Péter megnyugtató szavai, aki azt javasolja, hogy ha mégis medvét észlelünk, az a legjobb megoldás, ha elkerüljük.

A medvéhez közelíteni tilos.

Az erdőjáróknak, túrázóknak is figyelniük kell, különösen ha kutyával kelnek útra. Az állat ugyanis, amennyiben nem áll az irányításunk alatt, problémát okozhat, akár provokálhatja is a medvét. A szakértő azt javasolja, hogy csak a kijelölt turistaútvonalon, a kutyát pórázon vezetve kiránduljunk. Fontos a turistaútvonalon maradni minden körülmények között azért is, mert az a vadon élő fajok – nem csak a medvék – számára is „ismert”, számukra konfliktusokkal terhelt terület, amitől többnyire igyekeznek távol tartani magukat – hangsúlyozza az írás.

Ha mégis letérünk a kijelölt útvonalról, akkor figyeljünk a veszélyre figyelmeztető jelekre, akár az énekes madarak riasztó hangjára, vagy – például – a vaddisznó emberre is ráijesztő viselkedésére, aminek nem árt „szót fogadni”.

Nagyobb, gyorsabb, erősebb

A medve mindenevő, de csúcsragadozóként tartjuk számon, hiszen kiváló vadász. A vele való találkozás lélektani felkészülést is igényel,

annak ugyanis esélye sincs, hogy az ember elijessze vagy elfusson előle.

A medve másodpercenként 17 méter megtételére is képes, fára is kiválóan mászik. A barna medve nem alszik hagyományos értelemben vett téli álmot, enyhébb teleken az is előfordulhat, hogy végig aktív marad. Élettartama 30–35 év, ez alatt az anyamedve hat–tíz almot vet, átlagosan egy–három boccsal.

A legveszélyesebbek a bocsos anyamedvék lehetnek, a nem végzetes támadások mintegy 45 százaléka köthető hozzájuk.

Kifejezetten emberre mifelénk nem vadászik, de – például – Észak-Amerikában igen. Mivel azonban az embertől nem félnek, konfliktusok okozói lehetnek.

A barna medve fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke 250 ezer forint, nemzetközi oltalom és egyezmények is védik. Elejtésére egyetlen esetben van lehetőség: ha emberre támad – zárja összeállítását a hirado.hu.

Borítókép: Hím barna medve (Ursus arctos) mászik át egy kerítésen a csíkszeredai Octavian Goga Főgimnázium udvarán 2018. augusztus 21-én

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!