Ezeréves határon

2019.05.06. 17:21

Ilyen hazajárni a Magyar Királyság északi kapujában

A történelmi Árva vármegye települései a magyar út utolsó állomásai voltak a Magyarországot Lengyelországgal összekötő régi főútvonalon. Valaha a szerzetesek legalább olyan sűrűn jártak erre, mint a sóval kereskedő árusok.

Hazánk valaha volt legészakibb falujából, Podvilkról indult a Hazajáró című honismereti és turisztikai műsor stábja, majd Kisárva fatemplomát érintve tértek be előbb Árvanádasdra, majd Turdossinba. A Szkorusina gerincére emelkedtek, ahonnan Oravicapusztára ereszkedtek. A Jurán-völgy szurdoka után átkeltek a Chochołowi-völgybe, amelynek felső részéből megmászták a Liptói-havasok egyik mellékcsúcsát, a Rét-hegyet.

Ez az útvonal a magyar-lengyel határ ősi örökségét őrzi, s szinte minden részletében a két országalkotó, mindig is baráti nemzet kapcsolatát idézi.

A két műsorvezető, Kenyeres Oszkár és Jakab Sándor az M5 kulturális csatornán sugárzott szombati Hazajárók-epizódban azonban nemcsak földrajzi, hanem történelmi tudásanyagot is megosztottak a nézőkkel. Például azzal a kevesek által ismert információval is előálltak az adásban, hogy a trianoni döntéskor 12 árvai község Lengyelországnak jutott az elcsatolt területeinkből.

Ezt a tudást már útjuk első állomásán is közreadták, amikor is

Podvilken, a Divéky család ősi fészkében jártak, ami ma már egy apró lengyel falvacskának tűnik, holott történelmét tekintve ez is ősi magyar föld.

A magyar múlt nyomaira a stáb Kisárvára (Oravka) érve is azonnal ráakadt, ahol a Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt fatemplomnál Várzély Máté és Vitkay Pál síremléke idézi a régi időket.

Ez egy olyan hely, ahol odabent már tényleg hazaérkezik a magyar lélek – hangzik el az adás narrációjában, amely utal arra, hogy itt a Szent János életét megörökítő képek mellett

a templom mindenütt magyar szentek és boldogok képeivel van kistafírozva, a főoltár Piétáját pedig két oldalról szent királyaink, István és László szobrai vigyázzák.

Az út másik állomásán, Árvanádasdon (Trsztena) pedig már arról eshetett szó, hogy ezt a települést még nagy Lajos királyunk áldásával alapították a német bányászok, akik azzal is sokáig együtt élhettek, hogy a templomukban az ősi magyar szerzetesrend tagjai, a pálosok szolgáltak. Az epizódból az is kiderül, hogy Árvanádasd fő vetélytársa a környéken Turdossin volt, amely ősi, Árpád-kori település.

Ezen a helyen sokáig magyar királyi vámhely és sóraktár volt, lakói közül kerültek ki azok is, akik az Árva folyón úsztatva messze földre szállították a lengyelországi sót.

Aztán a bővült a kör, lassan már az általuk szőtt vászonnal is kereskedtek, ami odáig vezetett, hogy a Nagy Lajostól kapott kiváltságok nyomán Turdossin lassan Felső-Árva kulturális és gazdasági központjává nőtte ki magát.

A Hazajáró a magyar néphit borzongató történeteivel sem marad adósunk: ha már ezeken a tájakon járnak, azt sem hallgatják el, hogy

sokáig úgy tartották, Turdossin mellett van egy erdő, ahol Luca-napkor Magyarország összes boszorkányai összegyűlnek és mulatoznak.

A Felső-Árva vidékének történeteitől kísértve a stáb lassan a Szkorusina rengetegébe emelkedett, ahol a Szkorusina-csúcson a kilátó fenséges körpanorámával szolgált számukra.

A Szkorusina-túra végül a Liptói-havasokhoz érve a Rét-hegyen (Lúcna, Grześ, 1653 m) megnyíló körpanorámával lett teljes a stáb számára.

„Hazánk legzordabb vidékén”, az ezeréves határon járva korunk turistája is hozzájárulhat, hogy ne legyen olyan elárvult történelmi hazánknak ez a feledésre ítélt végvidéke.

Aki veszi a fáradságot és felmászik északi végeink, az Árvai-hegyek koronáira, tehet valamit azért, hogy csak nevében maradjon Árva ez a természeti szépségekkel, történelmi és néprajzi emlékekkel megáldott vidék

- hangzik el az adást záró képeket kísérő narrációban.

 

Ezek is érdekelhetik