A csúcstartó hegymászó járt Pápán

Az Annapurna első magyar megmászása – a legveszedelmesebb 8000-es csúcsra vezető út címmel tartott előadást Klein Dávid expedíciós hegymászó kedden a Jókai Mór Városi Könyvtárban. Kissé megváratta az előadótermet zsúfolásig megtelítő közönséget, de izgalmas előadásával aztán kárpótolta a publikumot Klein Dávid, aki eddig összesen négy 8000 méternél magasabb hegycsúcs tetején állt, valamennyin kisegítő oxigén használata nélkül. Ezzel az oxigén nélküli mászók között jelenleg ő – illetve Varga Csaba – a legtöbb nyolcezres csúccsal rendelkező, élő magyar hegymászó.

Klein Dávid a helyi sajtónak nyilatkozva felidézte, azért lett hegymászó, mert mindig is szerette a természetet, illetve mert sosem volt labdaérzéke, ügyessége a futballhoz.

– Olyan sportok vonzottak, amelyekben nincs labda vagy versengés. Szerettem a kalandos történeteket olvasni, a fizikai erőfeszítéseket, kötélre, fára vagy bármire mászni, futni, úgyhogy eleinte karatéztam, dzsúdóztam, tájfutottam, aztán rátaláltam a hegymászásra, amiben minden benne van, amit kerestem – emlékezett vissza a kezdetekre.

Mint mondta, nem munkál benne versenyszellem, sőt, talán önmagával sem küzd a hegymászás során. – A hegyet biztosan nem tudnám legyőzni, mert az hatalmasabb nálam. Magamat szeretném megismerni, megérteni, valamint határhelyzetekben felmérni. A hegymászás egy sportfeladat megoldásáról, egy izgalmas kaland átéléséről, önmagunk megismeréséről, a társélményről, a felelősségről szól – jegyezte meg.

A Himalájában három olyan hegycsúcs ismeretes, amiről szuperlatívuszokban beszélhetünk. A legmagasabb a Csomolungma (Mount Everest) (8850 méter), a technikailag legnehezebb a K2 (8611 m) és a legveszélyesebb az Annapurna (8091 m). Klein Dávid elmondta, hogy Suhajda Szilárddal 2013 óta dolgoznak, másznak együtt Eseményhorizont csapatnéven. A közelmúltban tértek haza egy expedícióról, mely során a K2 első magyar megmászásával próbálkoztak. Kettejük közül Suhajda feljutott a csúcsra, ő pedig rosszullét miatt visszafordult.

A statisztikailag leghalálosabb, legritkábban mászott 8000-es csúcs, az Annapurna 2016-os megmászása kapcsán megosztotta, a legkomikusabb nehézséget az alaptábor elérése okozta számára.

– Ez nyilvánvalóan az én felelősségem volt. A hegy megmászásával sokat foglalkoztam fejben, mielőtt elindultam Budapestről, de az alaptáboréval semmit. Így már ott komoly nehézségekbe ütköztem, majd a hegyen főleg a pszichés terheléssel kellett szembenéznem. Korábban Erőss Zsolt hegymászó is hiába próbálkozott a K2 meghódításával. Tehát ez a „pszichés batyu” jelentette a legnagyobb kihívást – árulta el.

A hegymászásra való felkészülés kapcsán úgy fogalmazott, három részre osztható – fizikai, stratégiai/szakmai és mentális – a felkészülés.

– Nem igaz, hogy minden fejben dől el. Meg kell enni a spenótot, alaposan fel kell készülni, hiszen ez mégiscsak egy sport. De a megfelelő fizikai erőnlét elérését követően még rengeteg pszichés pluszra van szükség. Stratégiát kell kialakítani a technikai jellegű kihívás megoldására, aztán mentálisan is szembe kell nézni az adott hegyóriással. Számba kell venni, hogy ki vagyok, hol tartok most, mennyi kockázatot tudok vagy akarok vállalni – hangsúlyozta.

Klein Dávid többször járt a Mount Everesten, legjobb eredménye 2014-ben 8700 méter volt. Az Eseményhorizonttal céljuk a csúcs 2021-es oxigénpalack nélküli megmászása, melyre 2020-ban a 8462 méteres Makalu hegycsúcs teljesítése lenne a felkészülés.