A szeretet a gyógyszer

2019.05.11. 11:00

A Vendégségben Kisapátiban legutóbbi vendége Papp Lajos szívsebész volt

Papp Lajos, Széchenyi-díjas szívsebész az egyetlen orvos Magyarországon, aki az akadémiai doktorátust a kandidatúrát átugorva megszerezte.

Tóth B. Zsuzsa

Papp Lajos előadására zsúfolásig telt a művelődési ház, szavait még az udvaron, a nyitott ablakok alatt is sokan hallgatták

Fotó: Archív

A Pécsi Tudományegyetem (PTE) nyugalmazott egyetemi tanára, valamint a PTE Általános Orvostudományi Kar Szívgyógyászati Klinika korábbi igazgatója, a Kaposvári Egyetem emeritus professzora Szívvel, lélekkel című előadására zsúfolásig telt a kultúrház. Az előadó elmondta, hogy Ausztrália kivételével bejárta a világot, tanult, tanított és előadásokat tartott angol nyelven. Több mint ötezer ember szívét tartotta a kezében, szúrt, vágott, varrt.

– Ha jól operáltam, akkor segítettem a teremtőnek, ha rosszul, akkor gyilkoltam. A saját kezemben 49 ember lelte halálát, több mint 300 beteg halála terheli a lelkemet. Az orvos kollégák szokták mondani, hogy de annyit megmentettem. Nem. Én egyetlen egy embert sem gyógyítottam meg, csak kezeltem. Nyilvánvalóan belső szándékom a gyógyítás volt, de ostoba ember voltam, mert abban az időben, amikor elvégeztem az egyetemet, materiális alapú volt a gyógyítás. Azt mondták, hogy mindent meg lehet tanulni, csak idő és fáradság kérdése. Két életet éltem. Reggel héttől este hétig szívsebész voltam, este héttől éjszaka és a szabadnapokon, szabadság alatt kutató orvos. 1984–85-ben az állatkísérleteim, kutatásaim, klinikai tanulmányaim okán a Harvardra hívtak, ott a NASA-nak is végeztem kísérleteket. Bizonyos, hogy a világon kevesen tudnak többet a szívről és keringésről, mint én, de minél többet tanultam és tudtam, annál inkább rájöttem, hogy szinte semmit nem tudok – vallotta Papp Lajos.

Papp Lajos előadására zsúfolásig telt a művelődési ház, szavait még az udvaron, a nyitott ablakok alatt is sokan hallgatták Fotó: Archív

– Annak idején bementem a természettudomány kapuján és az orvostudományt választottam. Vagy 30 klinikai ág van, én a szívet próbáltam megtanulni. A szívünk a fogantatás harmadik hetétől elkezd dobogni, életünk végéig dobognia kell. Ha magas a vérnyomás, előbb kimerül – szögezte le az előadó. Hozzátette hogy a jelenlegi klimatikus viszonyok között az emberi élet lehetséges élettartama 120–130 év. De vajon lehet-e eddig élni? Egy nepáli törzs tagjai, a hunzák átlag 105–110 évig élnek. Nem ismerik a szívinfarktust, az agyvérzést, a daganatokat, immunbetegségeket. Tudósok járnak a nyakukra, hogy megfejtsék a hosszú élet titkát. Gleccservizet isznak, amelynek magas az ásványisó-tartalma.

– Ezért borzasztó, amikor hallom, hogy betegeknek desztillált vizet ajánlanak, ami 9,5 Ph-val bír, de semmit nem használ. De hány liter vizet kell inni? Ezt mostanában sokszor kérdezik. Annyit igyanak, amennyit kíván a szervezetük. Tavaly több százan haltak meg vízmérgezésben. A vizet a sejtekben a nátrium-klorid tartja, az ételeket ezért kötelező sózni. A magas vérnyomást a só hiánya, és nem pedig a só okozza. A nátrum-klorid maga az élet – mondta Papp Lajos. A szívről szólva hozzátette, hogy egy nap alatt 90–100 ezerszer húzódik össze. Ha dolgozik is valaki, akkor egy évben 50 milliószor.

– Ebben a világban minden született, teremtett élni akar. Ők mindig két csoportra oszthatók: üldözők és üldözöttek. Üldözik azokat, akiket meg akarnak enni. De egy teremtmény, az ember kapott a teremtőtől a testen kívül kreatív gondolkodó agyat is. Az állatok is gondolkodnak, de nem tudnak alkotni, csak megfigyelnek, utánoznak. Az emberi agy viszont kitalál dolgokat. Az emberi egészség olyan, mint egy háromlábú szék: test, lélek, szellem. Mindegy, hogy melyik láb törik el, a szék felborul – példálózott a kutató. Szólt továbbá arról, hogy a test az első védvonala a bőr és a nyálkahártya, annak felszíne két négyzetméter. Ha ezen a természetes úton nem sérüléssel, de áthatolnak a vírusok, baktériumok, akkor vagy a légzéssel, vagy táplálkozással jutnak be.

– De beszéljünk a koleszterinről is. 2012-ben a világ több klinikáján 6673 beteget vizsgáltak. Közülük 2410-en kaptak koleszterincsökkentő tablettát, a többiek nem. Akik szedték, azoknál nőtt a meszes folt nagysága, és megnőtt az esély a szívinfarktus kialakulására. Akik nem voltak cukorbetegek, de szedték a koleszterincsökkentőt, azok 48 százalékában cukorbetegség alakult ki.

Amikor Bostonban kutattam, tojást vettem. Felütöttem, de nem volt sárgája, belül halványsárga volt. A piacon sem lehetett jobbat kapni. Faggattam a professzorokat, hogy milyen tojást esznek. Azt mondták, tojást enni nem szabad, ezek genetikusan módosított tyúkok tojásai. Azért olyan halványsárgák, mert kevés bennük a koleszterin. Én parasztnak születtem, most megint tanyán élek. A paraszt pedig megtartja a józan gondolkodását. Azt kérdeztem, milyen csirke születik ebből. Azt felelték, hogy ez nem arra való, ez étkezési tojás. Akkor 186 millióan éltek Amerikában, a Time magazint 20 millió példányban adták el.

Az 1984-es év nyarán egy alkalommal címlapon volt, hogy aki tojást eszik és kolbászt, az meghal. Tudósok írtak a lapban a tojás egészségre ártó hatásáról. Aztán 1999-ben már a címlapon azt írták, hogy enni kell a tojást, minimum kettőt naponta, az egészség érdekében. Az agy szárazanyag-tartalmának a fele koleszterin, amely egy védelmi vonal. Lerakódik, ha sok volt a támadás. Amikor meszesedik az ér, az azt jelenti, hogy kőbe zárta a baktériumokat a koleszterin.

Az emberi szervezet a koleszterin kétharmadát megtermeli, egyharmadát be kell vinni, különben rossz koleszterint termel. Ezért ennünk kell szalonnát, tojást is. A házi szalonna a legtisztább táplálék, mindennap lehet enni, de magas kalóriatartalma miatt óvatosan fogyasszuk. A kenyér pedig természetes, GMO-mentes legyen, Nem az a lényeg, hogy fehér vagy barna, hanem hogy kovászos legyen. A hosszan kovászolt fehér kenyér, a szalonna, a hagyma, a fokhagyma, a savanyú káposzta mind hasznos táplálék. A kukacos alma is, mert a kukac nem hülye – mondta Papp Lajos.

Példaként felhozta egy hölgy esetét, akit 1987-ben a városmajori kórházba vittek mentővel. 73 éves volt és eszméletlen. – Húszat dobbant a szíve, szív­ingerlő készüléket ültettem be neki. Négy nap múlva kitisztult az agya és feltettem a kérdést, hogy milyen gyógyszereket szed. 16-félét szedett, azok egyik fele kioltotta a másikat. Első lépésben tízet vettem el tőle, öt év alatt a másik öt mérget is sikerült lassan elhagyni. Két gyógyhatású készítményt azonban szedett. Francia pezsgőt ivott napi két pohárral, és a széklete rendezésére két érett banánt megevett. 102 évesen ültettem be neki az utolsó pacemakert. De van méreg másban is, nem csak a gyógyszerekben.

A nagyáruházban két hétig szavatos a csirkehús, tele méreggel. A legmocskosabb – és egyáltalán nem diétás – a csirkemell és puly­kamell. Annak idején anyám, ha csirkét vágott, utána két ásónyom mélyre ásta el a csirkebelet a trágyadombon. Amit önök esznek, azokkal a csirkékkel visszaetetnek mindent. Tollat, belet. A legrosszabb hal is jobb a bolti csirkénél. A vadhús is egészséges, de ne egyenek piros paradicsomot karácsonykor, meg pritaminpaprikát se, mert tele vannak vegyszerrel. Viszont igyanak bort, különösen a vöröset, abban több az egészséges resveratrol, a gyulladáscsökkentő. Napi két-három decilitert kell inni.

A májcirózis nem attól, hanem a mesterséges boroktól, égetett szeszektől, mérgezett ételektől alakul ki. Amikor elkezdtem az orvosi pályámat, az egri bikavért és a tokaji aszút receptre lehetett felírni. A magyar kisüsti pálinka, ha azt jól főzték, akkor az ásványi sókkal, illatanyagokkal mértékkel fogyasztva ugyancsak gyógyszer – szögezte le Papp Lajos. Kiderült még, hogy a magas vérnyomás nem betegség, hanem következmény, tünet. Következménye a túlsúlynak és a stressznek. Amerikában fő betegség a stressz, ott a családi stressz van az első helyen. A kutató szerint ha naponta tízszer, hússzor piszkálják egymást a családtagok, már megy fel a vérnyomás. Második helyen a munkahelyi stressz van, harmadik helyen a nemzet stressze

– Masari Emoto japán professzor végzett egy kísérletet. Leültetett egy szobában 25 embert, férfiakat, nőket, időseket, fiatalokat. Kitett az asztalra egy pohár vizet, és kérte, hogy csupa szépet mondjanak egymásnak, kedvesen szóljanak egymáshoz. Megfagyasztotta a vizet és megnézte a mikroszkóp alatt. Gyönyörű hókristályokat látott. Majd megkérte a csoport tagjait, hogy veszekedjenek, kiabáljanak. Akkor viszont a fagyasztott vízben nem volt jégkristály. Ha önök jót tesznek egymásnak, szeretetet sugároznak, gyógyítani tudnak.

Egyetlen univerzális gyógyszer van: a szeretet, amely mindent képes befolyásolni, gyógyítani. Ez a gyógyszere a világnak, csak a szeretet mentheti meg lelkeinket – mondta végül Papp Lajos, és egy háromszáz éves, népi gyűjtésből származó magyar áldással búcsúzott.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában