Bátorkő
Várpalota mellett mintegy 5 kilométerrel az erdőben megbújva egy legendás romot találhatunk. A korábban Bátorkőnek, ma már csak Pusztapalotának hívott épület valamikor a 13. és a 14. század környékén épülhetett.
Bátorkő vára Forrás: wikipedia
A vár a török hódoltság ideje alatt pusztulhatott el, de a pontos időpontot a mai napig nem sikerült kideríteni. Előbb elhagyatottá vált, majd lassan megadta magát a természetnek és romba dőlt. Fénykorában négy különböző épületrészből állt, köztük egy körülbelül tizenöt méter magas toronyból.
Manapság már a vadregényessége miatt keresik fel az emberek. Ha kilátogatunk érdemes figyelni, mert a sziklákon könnyen megcsúszhatunk.
Tihanyi barátlakások
Ha Tihanyba látogatunk a település és a Belső-tó mellett érdemes megnéznünk az itt található barlanglakásokat is. A félsziget északi oldalán, a meredek bazalttufafalban lelhetünk rájuk. Sajnos mostanra már csak három menekült meg a pusztulástól. A barlangokat emberkéz alkotta, de az eltűnésükben nem volt szerepe. Ennek oka nagy valószínűséggel egy sziklaomlás vagy földcsuszamlás lehetett.
Feltehetőleg a 10. századtól a 14. századik használták őket, egész rendszert alakítottak ki, kápolnával és ebédlővel is rendelkeztek. Kiválóan alkalmasak voltak arra, hogy a szerzetesek itt remeteként élhessenek és ezzel saját vallási elkötelezettségüket bizonyítsák.
Szentbékkállai-kőtenger
A Káli-medence egyik érdekessége a kőtenger. Az itt található sziklák még a Pannon-tengerből származnak és mai napig meghatározzák a környék látképét. Külön érdekessége a egy gigantikus kőtömb, amit Kelemen-kőnek vagy ismertebb nevén ingókőnek neveznek. Erre felmászva igazán nem mindennapi élményben lehet részünk, a hatalmas szikla ugyanis könnyedén mozogni, billegni kezdhet alattunk.
Rengeteg kisebb állattal, főleg gyíkokkal és madarakkal találkozhatunk a kövek között. Sokan spirituális erőket is véltek felfedezni a környékén, de aki ebben nem hisz, annak is feltöltődést jelenthet, ha egy kisebb sétát tesz a területen.
Badacsonyi rózsakő
A badacsonyi rózsakőben megtalálható minden amit a tavaszhoz szoktunk kapcsolni. A környezetében élvezhetjük a a növények egyre zöldebb és virágosabb pompáját, az éledező Balaton közelségét és persze a szerelemet.
A kőről több hiedelem is él még a köztudatban. Nevét Szegedy Rózsáról kapta, aki romantikus pillanatokban üldögélt itt Kisfaludy Sándorral. A helyiek természetesen egy szőlőfajtát is elneveztek róla és egyesek szerint a kőnek különleges képessége van:
„Hogyha egy leány meg egy legény ráül a kőre, háttal a Balatonnak, egymás kezét fogva, még abban az évben egymáséi lesznek. De az is elég, ha a leány ül a kőre háttal a tónak, rágondol szerelmesére és felsóhajt. Akire gondol, annak a szíve érte fog dobogni.”
Tési szélmalmok
A különleges szélmalmokat a Keleti-Bakony legmagasabban fekvő település, Tés mellett találhatjuk meg. Igazán érdekes látványt nyújtanak, ahogyan kiemelkednek a megszokott környezetből, mivel a Dunántúlon igazi ritkaságok a holland típusú szélmalmok. Ráadásul a deszkás, hat lapátja miatt Európában is egyedinek számítanak.
Az egyik tési szélmalom Forrás: pixabay.com
Korábban mindkettő használatban volt, akár több mázsa gabonát is képesek voltak megőrölni egy nap. Ma már ipartörténeti műemlékek. Különösen naplementekor érdemes megnézni őket, ilyenkor egészen egyedi hangulatot adnak a tájnak.
Te jártál valamelyik célpontunknál? Készítettél fotót? Akkor küldd el nekünk a [email protected] címre!
