Szalainé Gelencsér Márta lenyűgözte tortáival a tapolcaiakat

Ezt a hivatást igazán jól csak szívvel-lélekkel érdemes csinálni. A szívből alkotók táborát erősíti Szalainé Gelencsér Márta cukrászmester is. Márta meseszép, igényes tortáival örömet lop a szívekbe, és mosolyt csal az ünnepelt arcára. Márta kamaszként is sokat sütött édesanyjával a konyhában, majd a későbbiekben tanfolyamokra járt, hogy elsajátítsa a szakma csínját-bínját. Jelenleg is képezi magát, folyamatosan tanul, hiszen lépést kell tartani a vásárlók, megrendelők elvárásaival, igényeivel. A sikeres működéshez nem elég a szakmai tudás, elengedhetetlen az alázat is.

– Édesapám szerette volna, hogy cukrász legyek. Tizennégy évesen eldönteni, hogy mivel foglalkozzál, hogy megtaláld benne a szépséget, nagyon nehéz. Apukám valószínűleg látott bennem valami fantáziát, ő terelgetett erre az útra, majd hamar beleszerettem én is – emlékezett vissza Márta.

A cukrászmester az akkor még veszprémi VSZK néven működő szakiskolában végzett 1995-ben. Majd Tapolcán a Borostyán cukrászdában kezdte meg gyakorlati idejét, melyet később állandóra váltott. Onnét jött el huszonnégy év után. A szakma szeretete juttatta el ahhoz a lépéshez, hogy felálljon és saját vállalkozásba kezdjen. Szeretett volna kiteljesedni, megmutatni, hogy mire képes, mit tud adni a két keze munkájával. A saját cukrászműhelyében idén május óta alkot, fogad tortarendeléseket.

– A célom az volt, hogy saját készítésű virágokkal, figurákkal dolgozzam. Az embereknek van rá igényük, hogy szépet kapjanak, hiszen ünnepre rendelik a tortát. Ez egy ajándék, ha már megfizetjük az árát a tortának, az legyen igényes, ne egy összecsapott munka – ismertette a cukrászmester.

Az iskola megtanította egyféle virágra, így elment Budapestre Földi Lenkéhez cukor­virág-tanfolyamra, Fehér Ju­dit pedig a francia mousse rejtelmeibe avatta be a tanulni vágyó cukrászt. Podmaniczky Krisztina komáromi cukrász tanítása, tanácsai is plusz ismerethez juttatták. Majd részt vett egy mesterképzésen, ahol az alapoktól kezdve át kellett venni mindent. A cukrászatba bejött a bonbonkészítés, emiatt Dörgicsén volt bonbonkészítő tanfolyamon is Nagy Anett bonbonkészítőnél. Karácsonyra bonbont, mézeskalácsból koszorút, gyertyatartót, ajtódíszt készít – a család nagy örömére. Utóbbi mint támogató háttér, mindig ott állt mögötte, segítették, biztatták, ahogy tudták.

Az alkotói folyamatban édesanyjával együtt két alkalmi munkavállaló és két tanulóleány van a segítségére. A diákoknak igyekszik átadni a tudását, még jobban meghozni a kedvüket a szakmához. Az alkotásban a kedvenc folyamata a díszítés. Minden egyes tortacsodára külön odafigyel, csak főzött krémmel dolgozik, semmi poralapú, mesterséges készítményt nem használ.

Nagyon szereti a csipkemintát és a glazúrral való festést, díszítést. Vallja, hogy hatalmas öröm mosolyt csalni a gyerekek arcára, ami megér minden fáradságot, befektetett energiát. Azzal, hogy elkészíti a tortát, az ünnep részese lehet valamilyen formában, ez pedig jóleső visszaigazolás arra, hogy ezen a pályán a helye.