Szövegalkotás és műelemzés

2019.05.06. 16:13

Nem volt nehéz a középszintű írásbeli magyarérettségi

Az idén érettségiző diákok többségének hétfőn reggel kezdődött meg a vizsgaidőszak: magyar nyelv és irodalom tantárgyból országszerte több mint 86 ezren adtak számot a tudásokból írásban, emelt és középszinten.

Polgár Tibor

A műelemzés igényli a legalaposabb felkészültséget.

Fotó: Polgár Tibor

A 2019-es érettségi hivatalosan pénteken indult a nemzetiségi nyelv és irodalom vizsgájával, majd hétfőn következett a magyarérettségi. Az Oktatási Hivatalnak az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint magyar nyelv és irodalomból középszinten 70.412-en, emelt szinten 1.608-an tesznek vizsgát országszerte.

A magyarérettségi középszintű írásbelijére 240 perc állt rendelkezésre. A vizsgázóknak két feladatlapot kellett megoldaniuk: az első egy szövegértési feladatsort és egy érvelést vagy gyakorlati szövegalkotást tartalmazott, erre összesen 90 perc jutott. A második rész műelemzésből állt, 150 perces időkerettel. Az érettségizőknek idén a játék fogalmával foglalkozó szöveget kellett elolvasniuk és értelmezniük, majd választhattak a szinkronizált filmekkel kapcsolatos érvelés és egy régészeti leletről szóló hivatalos levél megírása között. A vizsga második felében egy Mándy Iván-novella elemzését vagy egy József Attila- és egy Radnóti Miklós-költemény összehasonlító elemzését kapták feladatként.

Középszintű magyarérettségit írnak diákok a Pápai Szakképzési Centrum Jókai Mór Közgazdasági Szakgimnáziumában. Fotó: Polgár Tibor

Az általunk megkérdezett diákok körében megoszlottak a vélemények az idei középszintű írásbeli magyarérettségiről, aminek a nehézségi szintjét összességében talán egy erős közepesként lehetne jellemezni. Mindenesetre a Pápai Szakképzési Centrum Jókai Mór Közgazdasági Szakgimnáziumában zajló vizsgán többeknek nem volt szükségük a rendelkezésre álló teljes időkeretre, Bogdán Klaudia 12.b osztályos tanuló is előbb végzett, a Naplónak nyilatkozva pedig azt mondta, hogy nehezebb feladatokra számított.

Kiss Katalin magyar-történelem szakos tanártól megtudtuk, a tapasztalatok azt mutatják, az érettségizők a szövegértési feladatokat tudják a legkönnyebben megoldani, és a gyakorlati szövegalkotással szemben szívesebben választják az érvelést.

A műelemzés igényli a legalaposabb felkészültséget. Fotó: Polgár Tibor

Utóbbival kapcsolatban általában az a leggyakoribb hiba, hogy felszínes az érvelés, nincs meg a kellő meggyőző ereje. Kiss Katalin kiemelte, a műelemzés igényli a legalaposabb, legnagyobb felkészültséget, egyúttal megjegyezte, hogy a kötelező tananyag elsajátítása mellett sajnos kevesebb idő jut az elemzések begyakorlására, egy-egy ismeretlen szerző műve pedig a diákok többségének komoly kihívást jelenthet. A pápai Jókai Mór Közgazdasági Szakgimnázium magyar-történelem szakos tanára hangsúlyozta, azoknak a vizsgázóknak, akik nem hanyagolták a tanulást és a felkészülést, nincs miért félniük az érettségitől, a feladatok nem megoldhatatlanok.

Az idei érettségi írásbeli vizsgáit május 3. és 24. között, az emelt szintű szóbeliket június 5. és 13. között, míg a középszintű szóbeliket június 17. és 28. között tartják. A mostani héten kedden matematikából, szerdán történelemből, csütörtökön angolból, pénteken németből vizsgáznak a diákok.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában