Taekwondo: Kosztyu György szerint sikeresebb lehet tőle a gyermek

-Kisgyerekként is mindig nagyon aktív voltam, a szüleim bánatára, hiszen a túlzott és folyamatos mozgásigény magával hozta sajnos a baleseteket is, tekint gyermekkorára Kosztyu György. Felidézi aztán, akkoriban „kulcsos gyerekként” folyton a természetben és a lakótelepi utcákon játszott és sportolt. Sokféle sportot kipróbált, egyik-másikban tehetségesnek is találták, de egyik sem tudta igazán lekötni. Az ismerősei azt gondolták, hogy „A karate kölyök” című, és más hasonló filmek hatására kezdte el a Taekwon-do, a kézzel-lábbal küzdés harcművészete megtanulását, de valójában egy könyv adta az ihletet hozzá. Családja furcsának is tartotta, hogy az örökmozgó fiú egyszer csak a könyvtár gyakori látogatója lett.

-Ebből is látható, hogy az ellentétek egysége, így a jin-jang kettőssége már akkor is jelen volt az életemben, érvel akkor kezdődő szenvedélye mellett. György elmeséli, még 14 évesen, akkori lakóhelyén, a törökszentmiklósi városi könyvtárban olvasta Serényi János és Harmat László, IX. danos nagymester „A testből edzett fegyver” című könyvet, amely oly mértékben elvarázsolta, hogy elképzelte az olvasottakat, és elhatározta, ő is harcművészetet tanul. Legelőször a mozgások sokszínűsége, majd a harcművészetek filozófiája ragadta magával, amelyről szintén nagyon sokat olvasott. A gyermekkori otthona közelében sajnos nem volt lehetősége arra, hogy részt vegyen Taekwon-do edzéseken, ezért jóval később, már felnőtt fejjel, 27 évesen ment be élete első ilyen edzésére. A budapesti Központi Edzőteremben Harmat László, az akkor VII. dan-, és jelenleg már IX. dan fokozattal rendelkező magyarországi stílusalapító személyesen tartotta az edzéseket, ami szintén inspiráló volt számára. Az első órákon csak látogatóként ült a kispadon, és onnan csodálta a látványos mozdulatokat, majd az edzés végi küzdelmeket.

György meggyőződése szerint minden, amit az ember szívből csinál, azt igyekszik a lehető legtökéletesebben művelni, ahogy tette ő is, ezért a technikai tudása gyorsan fejlődött. Azt csengett a fülében, amit Harmat László IX. dan fokozattal rendelkező nagymester mindig hangoztatott: a Taekwon-do tanulása nem ér véget az edzőteremből való távozásnál, azt minden lehetséges alkalommal gyakorolni kell a fejlődés érdekében. György is sokat gyakorolt az edzőtermen kívül is, aztán egy alkalommal szilánkosra törte az alkarját. -Ez volt az a pillanat, amelytől kezdve elkezdtem jobban figyelni a harcművészetek filozófiájára. Mára sokkal jobban figyelek a terhelhetőség határaira saját és tanítványaim körében is, amit annak idején, a saját káromon tanultam meg, fogalmaz.

Tudását feleségével, a jelenleg II. danos Kosztyu Veronikával, Ronival együtt ugyanis másoknak is átadják, hogy minél többen ismerjék és kedveljék meg ezt a harcművészetet. Ezért 2013-tól hivatalos egyesületi formában tartanak edzéseket Balatonalmádi-Vörösberényben a Taekwon-do sportegyesületben kicsiknek és nagyoknak.

-Több olyan dolog van, amire büszke vagyok, mint például, hogy a feleségem női erőtörés versenyszámban már két alkalommal is Európa bajnok lett. Korábban egyéni, idén pedig csapat erőtörésben állhatott a dobogó legfelső fokára. Legalább ennyire büszke vagyok a tanítványok fejlődésére is. Nem csak az elért bajnoki címekre, hanem jellembeli fejlődésükre az, ami igazán megdobogtatja a szívem, utal a sportág jótékony hatására. Úgy mondja, nagyon jó végig nézni, ahogy kisgyermeki gondolkodásból csapatmunkára és figyelmességre képes, valamint az élet több területén sikereket elérő fiatalokká, illetve felnőttekké válnak a tanítványai.

Említi, az egyesületben feleségével együtt már olyan visszajelzést is kaptak, amikor az óvodai gyógypedagógus egy ikerpár rohamos fejlődését tapasztalva megkérdezte a szülőktől, hova járnak a gyerekek? Amikor válaszként a Taekwon-do sportegyesületet említették a szülők, a gyógypedagógus azt fejlesztő tornának nevezte. -Az ilyen, az átlagnál gyorsabb fejlődés mozgáskoordinációban és szellemileg is a harcművészeti edzések rendszeres velejárója, hiszen játékos hangulatban minden technikát gyakorolni kell a jobboldali és baloldali végtagokkal egyaránt. Élményt ad, jelentős szerepet tölt be a gyerekek fejlődésében. A diákok, akik a versenyzésben kiemelkedőek, a tanulásban is kitűnőek, mert aki használja agyának jobb-, és bal részét, annak jobbak a képességei is. Ez olyan harcművészet, amely az orvostudomány figyelembe vételével jött létre 1955-ben, és nem csak hagyománykövetési céllal, utal a tradíciókra György.