Focival nyertek - Percek mentek el a labdák begyűjtésével

Arról már a múlt héten szó volt, hogy a Dunaújvárosnak rúgott hetessel az ajkaiak "birtokolják" a legjobb gólkülönbséget. Most pedig már ennek a hasznát élvezhetik is az FC Ajka hívei, hiszen a klub az 5.  fordulót követően a négy 12 pontos közül az első helyen áll, ami  azt is jelenti, hogy a tabella velük kezdődik.
 
- Úgy érzem, hogy az ajkai foci történetében és személyesen nekem is a hétvége emlékezetes volt  - kezdte Artner Tamás, az ajkaiak mestere. - Legyőztük az MTK-t idegenben (1:2), és ami különösen fontos: végig jó játékkal, kézben tartva az eseményeket. Nem brusztolva és szerencsével, hanem focival győztünk, aminek így külön értéke van számunkra.

- Garami Józseffel megbeszélték a történteket?

- Gratulált nekünk, de érthetően nem volt beszédes kedvében. Annyit mondott, hogy erre nem számított. Ugyanakkor többen is elismerték: akár nagyobb különbséggel is nyerhettünk volna.

- Ha most lenne vége a bajnokságnak, az Ajka lenne a feljutó.

- Ez érdekes állapot, és nyilván a további céljaink kettősek: egyfelől nagyobb teher nélkül szeretnénk ezt a helyzetet minél tovább megtartani és kiélvezni. Másrészt viszont minden további mérkőzésből a maximumot akarjuk kihozni, ami pontszerzéseket is jelent, természetesen.

A Veszprém FC társulata utoljára még NB III-as korában játszott döntetlent ellenfelével: akkor, vagyis 2010. április 24-én a Lombard Pápa II-vel szemben gól nélküli döntetlenre végződött a találkozó. Azóta vagy siker, vagy kudarc volt a veszprémiek sorsa.

Ezúttal is sokáig úgy tűnt, hogy a szervezettebben futballozó vendégek nyernek, ám egy remek szabadrúgás után már a VFC játszott fölényben, de végül az 1:1-es döntetlen igazságosnak mondható.

A tanulságokat nyilván megállapítják majd a szakmai vezetők, az viszont tény, hogy öt meccsből mindössze egyet tudott megnyerni a bakonyi közösség, és ez jóval kevesebb a vártnál.

Ezen a találkozón az is bebizonyosodott, hogy a vasárnapi időpont a szurkolók szempontjából nem túl szerencsés. Ugyanakkor kétségtelen, hogy még ez a szerény szurkolói létszám is megérdemelné, hogy tájékozódhasson az időről és az eredményről. Az biztos, hogy a veszprémi azon kevés pályák közé tartozik, ahol nincs elektromos, de még kézi kijelző sem, és ez barátságtalan állapot azokkal szemben, akik személyesen kíváncsiak a mérkőzésekre. Pedig mindenki szívesen nézné és látná, ahogy a hazaiak neve mellett a nagyobbik szám virít...

A Szigetszentmiklós elleni mérkőzés utolsó negyedórájában a hazaiak iszonyatosan nyomták ellenfelüket. Rohantak a másodpercek, pedig a vendégek már nem győzték húzni az időt (más kérdés, hogy ebben és sok egyébben is partner volt a játékvezetői hármas). Persze nem mértem, de a kilencven  perc alatt minimum ötöt veszítettek a házigazdák azzal, hogy nem voltak labdaszedők a pálya mellett. Pedig saját utánpótlásukból (merthogy van ilyen is) illene kötelezni néhány fiatalt, hogy segítsék klubtársaikat a siker kiharcolásában. Képtelen állítás, de megkockáztatom: a végén hiányzó öt-tíz perc két pontjába került most a vendéglátóknak.