Gazdaság

2006.07.26. 02:29

Vízkészletek veszélyben

Veszprém - Az interneten keresztül figyelnék a jövőben a karsztvíz tisztaságát megyénkben. Az európai szintű újdonság a nagyobb biztonságot szolgálná, nálunk található ugyanis hazánk sérülékeny vízbázisainak több mint tíz százaléka.

Mórocz Zsolt

- Kicsi a valószínűsége, de bárhol előfordulhat egy a miskolci vízszennyezéshez hasonló eset - jelentette ki a napokban dr. Magyarády Péter, a Bakonykarszt Víz- és Csatornamű Zrt. igazgatósági elnöke. A Vízbázisvédelem 2006 című, az igazgatóság ülésén tárgyalt előterjesztés kapcsán megjegyezte a szolgáltató a jövőben sem számíthat önkormányzati forrásokra, ezért uniós pénzek bevonásával kívánják folytatni a védőterületek kalakítását. Ez azonban meglehetősen lassan halad, két éve ugyanis teljesen leálltak az állami finanszírozású diagnosztikai munkák.

A vízkészletek védelmére vonatkozóan 1995-ben cselekvési program kezdődött hazánkban, amelyhez több jogszabály is kapcsolódik. Az egyik legfontosabb a ivóvízbázisok és az ivóvízellátást szolgáló létesítmények védelméről szóló rendelet, amelynek végrehajtását eredetileg 2007-re tervezték, ám a határidőt két évvel meg kellett hosszabbítani. A Bakonykarszt Zrt. műszaki igazgatója szerint azonban még a 2009-es időpontot sem tudják biztosan tartani. Kugler Gyula úgy fogalmazott az eddig elvégzett diagnosztikai és földhivatali munkák sajnos nincsenek még abban a stádiumban, hogy megtörténhessen az összes védőterület kijelölése az országban. A tulajdonos önkormányzatok rá-adásul sokszor be sem nyújtják az ehhez szükséges terveiket, mert félnek a rájuk háruló kártalanítási és kisajátítási költségektől. De arra is van példa, hogy egy évekkel ezelőtt szabályosan benyújtott tervdokumentációt a hatóság korszerűsítési vizsgálatnak akar alávetni, mert szerintük túl régóta van bent a kérelem.

Az országban eddig 643 sérülékeny környezetben lévő ivóvízbázist jelöltek ki, melyek közül 76, vagyis több mint tíz százalék Veszprém megye területén van. Kugler Gyula elmondta a Bakonykarszt és jogelődje évtizedek óta az egyik legfontosabb feladatának tekinti a vízbázisvédelmet, hiszen a térszín sok helyen fedetlen, vagyis a vízkészlet erősen érzékeny a szennyeződésekre. - Az elmúlt időszakban sajnos több vízbázisnál is romlott a víz minősége, sőt, néhányat ki kellett kapcsolni az ellátásból. A vízadó kőzetek sok helyen egészen a felszínig érnek, ahonnan közvetlenül kapják az utánpótlást. Ezeket a bázisokat sérülékenynek nevezzük. Kiemelten érzékenyek a karsztos víztározó kőzetek (Veszprémben szinte csak ilyen található), mivel a járatrendszereiken keresztül a szennyeződések gyorsan a kutakhoz jutnak. Ha a sérülékeny bázis utánpótlási területén konkrét veszélyeztető szennyezőforrás, például ipari üzem, hulladéklerakó vagy csatornázatlan ingatlanok találhatók, akkor az veszélyeztetettnek is minősül. Ez utóbbi jellemző a megye nagy részére, ezért különösen fontos, hogy mielőbb véget érjenek az eddig hatvannégy százalékban elvégzett vízbázisvédelmi munkák.

A vízminőségromlás kockázatának csökkentéséért a társaság rendkívüli utasítást adott ki az áradásokra, illetve a szennyvízcsatornák és az átemelők kiöntésére vonatkozóan. Megkezdték a vízbázisok on-line műszerezési lehetőségének feltérképezését, a zavarosságmérő műszerek telepítése jelenthet a jelenleginél nagyobb biztonságot. A bakteriális szennyezések ki-szűrését szolgáló módszerek közül a felszín alatti vizeknél más példa nem ismert.

A vízkészletek védelmére vonatkozóan 1995-ben cselekvési program kezdődött hazánkban, amelyhez több jogszabály is kapcsolódik. Az egyik legfontosabb a ivóvízbázisok és az ivóvízellátást szolgáló létesítmények védelméről szóló rendelet, amelynek végrehajtását eredetileg 2007-re tervezték, ám a határidőt két évvel meg kellett hosszabbítani. A Bakonykarszt Zrt. műszaki igazgatója szerint azonban még a 2009-es időpontot sem tudják biztosan tartani. Kugler Gyula úgy fogalmazott az eddig elvégzett diagnosztikai és földhivatali munkák sajnos nincsenek még abban a stádiumban, hogy megtörténhessen az összes védőterület kijelölése az országban. A tulajdonos önkormányzatok rá-adásul sokszor be sem nyújtják az ehhez szükséges terveiket, mert félnek a rájuk háruló kártalanítási és kisajátítási költségektől. De arra is van példa, hogy egy évekkel ezelőtt szabályosan benyújtott tervdokumentációt a hatóság korszerűsítési vizsgálatnak akar alávetni, mert szerintük túl régóta van bent a kérelem.

Az országban eddig 643 sérülékeny környezetben lévő ivóvízbázist jelöltek ki, melyek közül 76, vagyis több mint tíz százalék Veszprém megye területén van. Kugler Gyula elmondta a Bakonykarszt és jogelődje évtizedek óta az egyik legfontosabb feladatának tekinti a vízbázisvédelmet, hiszen a térszín sok helyen fedetlen, vagyis a vízkészlet erősen érzékeny a szennyeződésekre. - Az elmúlt időszakban sajnos több vízbázisnál is romlott a víz minősége, sőt, néhányat ki kellett kapcsolni az ellátásból. A vízadó kőzetek sok helyen egészen a felszínig érnek, ahonnan közvetlenül kapják az utánpótlást. Ezeket a bázisokat sérülékenynek nevezzük. Kiemelten érzékenyek a karsztos víztározó kőzetek (Veszprémben szinte csak ilyen található), mivel a járatrendszereiken keresztül a szennyeződések gyorsan a kutakhoz jutnak. Ha a sérülékeny bázis utánpótlási területén konkrét veszélyeztető szennyezőforrás, például ipari üzem, hulladéklerakó vagy csatornázatlan ingatlanok találhatók, akkor az veszélyeztetettnek is minősül. Ez utóbbi jellemző a megye nagy részére, ezért különösen fontos, hogy mielőbb véget érjenek az eddig hatvannégy százalékban elvégzett vízbázisvédelmi munkák.

A vízminőségromlás kockázatának csökkentéséért a társaság rendkívüli utasítást adott ki az áradásokra, illetve a szennyvízcsatornák és az átemelők kiöntésére vonatkozóan. Megkezdték a vízbázisok on-line műszerezési lehetőségének feltérképezését, a zavarosságmérő műszerek telepítése jelenthet a jelenleginél nagyobb biztonságot. A bakteriális szennyezések ki-szűrését szolgáló módszerek közül a felszín alatti vizeknél más példa nem ismert.

A vízkészletek védelmére vonatkozóan 1995-ben cselekvési program kezdődött hazánkban, amelyhez több jogszabály is kapcsolódik. Az egyik legfontosabb a ivóvízbázisok és az ivóvízellátást szolgáló létesítmények védelméről szóló rendelet, amelynek végrehajtását eredetileg 2007-re tervezték, ám a határidőt két évvel meg kellett hosszabbítani. A Bakonykarszt Zrt. műszaki igazgatója szerint azonban még a 2009-es időpontot sem tudják biztosan tartani. Kugler Gyula úgy fogalmazott az eddig elvégzett diagnosztikai és földhivatali munkák sajnos nincsenek még abban a stádiumban, hogy megtörténhessen az összes védőterület kijelölése az országban. A tulajdonos önkormányzatok rá-adásul sokszor be sem nyújtják az ehhez szükséges terveiket, mert félnek a rájuk háruló kártalanítási és kisajátítási költségektől. De arra is van példa, hogy egy évekkel ezelőtt szabályosan benyújtott tervdokumentációt a hatóság korszerűsítési vizsgálatnak akar alávetni, mert szerintük túl régóta van bent a kérelem.

Az országban eddig 643 sérülékeny környezetben lévő ivóvízbázist jelöltek ki, melyek közül 76, vagyis több mint tíz százalék Veszprém megye területén van. Kugler Gyula elmondta a Bakonykarszt és jogelődje évtizedek óta az egyik legfontosabb feladatának tekinti a vízbázisvédelmet, hiszen a térszín sok helyen fedetlen, vagyis a vízkészlet erősen érzékeny a szennyeződésekre. - Az elmúlt időszakban sajnos több vízbázisnál is romlott a víz minősége, sőt, néhányat ki kellett kapcsolni az ellátásból. A vízadó kőzetek sok helyen egészen a felszínig érnek, ahonnan közvetlenül kapják az utánpótlást. Ezeket a bázisokat sérülékenynek nevezzük. Kiemelten érzékenyek a karsztos víztározó kőzetek (Veszprémben szinte csak ilyen található), mivel a járatrendszereiken keresztül a szennyeződések gyorsan a kutakhoz jutnak. Ha a sérülékeny bázis utánpótlási területén konkrét veszélyeztető szennyezőforrás, például ipari üzem, hulladéklerakó vagy csatornázatlan ingatlanok találhatók, akkor az veszélyeztetettnek is minősül. Ez utóbbi jellemző a megye nagy részére, ezért különösen fontos, hogy mielőbb véget érjenek az eddig hatvannégy százalékban elvégzett vízbázisvédelmi munkák.

A vízminőségromlás kockázatának csökkentéséért a társaság rendkívüli utasítást adott ki az áradásokra, illetve a szennyvízcsatornák és az átemelők kiöntésére vonatkozóan. Megkezdték a vízbázisok on-line műszerezési lehetőségének feltérképezését, a zavarosságmérő műszerek telepítése jelenthet a jelenleginél nagyobb biztonságot. A bakteriális szennyezések ki-szűrését szolgáló módszerek közül a felszín alatti vizeknél más példa nem ismert.

Az országban eddig 643 sérülékeny környezetben lévő ivóvízbázist jelöltek ki, melyek közül 76, vagyis több mint tíz százalék Veszprém megye területén van. Kugler Gyula elmondta a Bakonykarszt és jogelődje évtizedek óta az egyik legfontosabb feladatának tekinti a vízbázisvédelmet, hiszen a térszín sok helyen fedetlen, vagyis a vízkészlet erősen érzékeny a szennyeződésekre. - Az elmúlt időszakban sajnos több vízbázisnál is romlott a víz minősége, sőt, néhányat ki kellett kapcsolni az ellátásból. A vízadó kőzetek sok helyen egészen a felszínig érnek, ahonnan közvetlenül kapják az utánpótlást. Ezeket a bázisokat sérülékenynek nevezzük. Kiemelten érzékenyek a karsztos víztározó kőzetek (Veszprémben szinte csak ilyen található), mivel a járatrendszereiken keresztül a szennyeződések gyorsan a kutakhoz jutnak. Ha a sérülékeny bázis utánpótlási területén konkrét veszélyeztető szennyezőforrás, például ipari üzem, hulladéklerakó vagy csatornázatlan ingatlanok találhatók, akkor az veszélyeztetettnek is minősül. Ez utóbbi jellemző a megye nagy részére, ezért különösen fontos, hogy mielőbb véget érjenek az eddig hatvannégy százalékban elvégzett vízbázisvédelmi munkák.

A vízminőségromlás kockázatának csökkentéséért a társaság rendkívüli utasítást adott ki az áradásokra, illetve a szennyvízcsatornák és az átemelők kiöntésére vonatkozóan. Megkezdték a vízbázisok on-line műszerezési lehetőségének feltérképezését, a zavarosságmérő műszerek telepítése jelenthet a jelenleginél nagyobb biztonságot. A bakteriális szennyezések ki-szűrését szolgáló módszerek közül a felszín alatti vizeknél más példa nem ismert.

Az országban eddig 643 sérülékeny környezetben lévő ivóvízbázist jelöltek ki, melyek közül 76, vagyis több mint tíz százalék Veszprém megye területén van. Kugler Gyula elmondta a Bakonykarszt és jogelődje évtizedek óta az egyik legfontosabb feladatának tekinti a vízbázisvédelmet, hiszen a térszín sok helyen fedetlen, vagyis a vízkészlet erősen érzékeny a szennyeződésekre. - Az elmúlt időszakban sajnos több vízbázisnál is romlott a víz minősége, sőt, néhányat ki kellett kapcsolni az ellátásból. A vízadó kőzetek sok helyen egészen a felszínig érnek, ahonnan közvetlenül kapják az utánpótlást. Ezeket a bázisokat sérülékenynek nevezzük. Kiemelten érzékenyek a karsztos víztározó kőzetek (Veszprémben szinte csak ilyen található), mivel a járatrendszereiken keresztül a szennyeződések gyorsan a kutakhoz jutnak. Ha a sérülékeny bázis utánpótlási területén konkrét veszélyeztető szennyezőforrás, például ipari üzem, hulladéklerakó vagy csatornázatlan ingatlanok találhatók, akkor az veszélyeztetettnek is minősül. Ez utóbbi jellemző a megye nagy részére, ezért különösen fontos, hogy mielőbb véget érjenek az eddig hatvannégy százalékban elvégzett vízbázisvédelmi munkák.

A vízminőségromlás kockázatának csökkentéséért a társaság rendkívüli utasítást adott ki az áradásokra, illetve a szennyvízcsatornák és az átemelők kiöntésére vonatkozóan. Megkezdték a vízbázisok on-line műszerezési lehetőségének feltérképezését, a zavarosságmérő műszerek telepítése jelenthet a jelenleginél nagyobb biztonságot. A bakteriális szennyezések ki-szűrését szolgáló módszerek közül a felszín alatti vizeknél más példa nem ismert.

A vízminőségromlás kockázatának csökkentéséért a társaság rendkívüli utasítást adott ki az áradásokra, illetve a szennyvízcsatornák és az átemelők kiöntésére vonatkozóan. Megkezdték a vízbázisok on-line műszerezési lehetőségének feltérképezését, a zavarosságmérő műszerek telepítése jelenthet a jelenleginél nagyobb biztonságot. A bakteriális szennyezések ki-szűrését szolgáló módszerek közül a felszín alatti vizeknél más példa nem ismert.

A vízminőségromlás kockázatának csökkentéséért a társaság rendkívüli utasítást adott ki az áradásokra, illetve a szennyvízcsatornák és az átemelők kiöntésére vonatkozóan. Megkezdték a vízbázisok on-line műszerezési lehetőségének feltérképezését, a zavarosságmérő műszerek telepítése jelenthet a jelenleginél nagyobb biztonságot. A bakteriális szennyezések ki-szűrését szolgáló módszerek közül a felszín alatti vizeknél más példa nem ismert.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!