Gazdaság

2007.02.28. 03:28

Cselekedni kellene

Balatonfüred (hg) - Egy döntő időszak előtt állunk és nem tehetjük meg azt, hogy nem gondolkodunk a jövőn - hangsúlyozta Fekete Péter kutató a Balaton a klímaváltozás kapujában című előadásán a múlt csütörtökön Füreden.

Horváth Gábor

A mérnöki végzettségű Balaton-kutató több mint egy évtizede foglalkozik a tavat érintő problémákkal, vizsgálatainak eredményei és következtetései sokszor teljesen eltérnek a hivatalos tudományos álláspontoktól. - A globális felmelegedésre rengeteg jel van a világban, miért lennénk mi a kivételek? - kezdte előadását Fekete Péter, aki bemutatta a 2003-as Tenni vagy nem tenni című akadémiai Balaton-jelentéshez készült (és széles körben elfogadott) szakvéleményét, amelyben kritizálta a kutatási módszereket és megcáfolta a végeredményt. Az ő számításai szerint - az akadémiai jelentéssel ellentétben - a tó vízháztartásának mára már nincsenek tartalékai, sőt az utóbbi évtizedek statisztikája (csapadék, párolgás, hozzáfolyás összértékei) alapján kapott negatív tendencia világo- san mutatja a klíma változását. Fekete Péter beszélt a tó tápanyagforgalmának zavarairól, bemutatta az algásodás okait, a vízminőség alakulásának és a tó növényzetének összefüggéseit.

Véleménye szerint ismét meg kellene erősíteni a hínár- és a nádpopulációt, mert növények nélkül tápanyagbőség alakul ki, ami rontja a víz minőségét, ráadásul a tó feltöltődése is gyorsabb. - Egy döntő időszak előtt állunk, a víztartalékunk a határon van, néhány száraz, csapadékmentes évet követően kritikussá válhat a helyzet - vonta le a fő következtetést. Hozzátette, ennek megakadályozására továbbra is felmerül a vízpótlás igénye, szabályos vízjárási ciklusok kialakítása, hínarasok-nádasok egyensúlyának, valamint az őshonos halállomány biztonságának megteremtése. A jelenlegi partvédelmi politikát is át kell gondolni, a körbebetonozott Balaton nem képes a szennyes anyagoktól mentesíteni magát. - Eredmény eléréséhez mindezeket együtt, egymással összefüggésben kell megvalósítani - hangsúlyozta.

Véleménye szerint ismét meg kellene erősíteni a hínár- és a nádpopulációt, mert növények nélkül tápanyagbőség alakul ki, ami rontja a víz minőségét, ráadásul a tó feltöltődése is gyorsabb. - Egy döntő időszak előtt állunk, a víztartalékunk a határon van, néhány száraz, csapadékmentes évet követően kritikussá válhat a helyzet - vonta le a fő következtetést. Hozzátette, ennek megakadályozására továbbra is felmerül a vízpótlás igénye, szabályos vízjárási ciklusok kialakítása, hínarasok-nádasok egyensúlyának, valamint az őshonos halállomány biztonságának megteremtése. A jelenlegi partvédelmi politikát is át kell gondolni, a körbebetonozott Balaton nem képes a szennyes anyagoktól mentesíteni magát. - Eredmény eléréséhez mindezeket együtt, egymással összefüggésben kell megvalósítani - hangsúlyozta.

Véleménye szerint ismét meg kellene erősíteni a hínár- és a nádpopulációt, mert növények nélkül tápanyagbőség alakul ki, ami rontja a víz minőségét, ráadásul a tó feltöltődése is gyorsabb. - Egy döntő időszak előtt állunk, a víztartalékunk a határon van, néhány száraz, csapadékmentes évet követően kritikussá válhat a helyzet - vonta le a fő következtetést. Hozzátette, ennek megakadályozására továbbra is felmerül a vízpótlás igénye, szabályos vízjárási ciklusok kialakítása, hínarasok-nádasok egyensúlyának, valamint az őshonos halállomány biztonságának megteremtése. A jelenlegi partvédelmi politikát is át kell gondolni, a körbebetonozott Balaton nem képes a szennyes anyagoktól mentesíteni magát. - Eredmény eléréséhez mindezeket együtt, egymással összefüggésben kell megvalósítani - hangsúlyozta.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!