Cserfák alattbékétlenség

Ahogy erről lapunkban már korábban beszámoltunk, a túlerőltetett beruházások következtében mintegy tízmilliárd forintnyi adósságállománya halmozódott fel a Bakony Művek Zrt.-nek. Két évvel ezelőtt, Zentai Gábor (vezérigazgató) távozása után Demeter Zsolt (vezérigazgató) és Steiner László (igazgatósági elnök) vették át a társaság irányítását, s pénzügyi re- organizációba kezdtek. Ennek eredményeként mára nyolcmilliárd forinttal sikerült apasztani a kötelezettségeket. E műveletben az egyik legnagyobb segítségükre a Bakony Művek Zrt. tulajdonában álló ingatlanállomány volt. A Bakony Művek Zrt. mintegy 40 hektár ingatlannal rendelkezett, amelynek nagyobbik része a reorganizáció folyamán a Sasad Vagyonkezelő Kft.-hez került, nyolc hektár pedig a Bakony Ipari Park Kft. tulajdonává vált. (Ez utóbbi cég időközben nevet váltott, s lett belőle Zöld Bakony Kft.) E társaság a saját ingatlanából három hektárt értékesített a Skoglund Holding Nyrt.-nek. A teljes portfolió kezelői jogát a Zöld Bakony Kft. kapta meg. A társaság ügyvezető igazgatója, Pecze Csaba elmondta, a Sasad területei ipari, a másik két társaságé lakócélú ingatlanok. A működő, egykori bakonyos kft.-k a Sasadtól bérlik az általuk használt ingatlant. Amikor a lakócélú ingatlanok tulajdonost váltottak, még hatályos szabályozási terv volt érvényben a Csererdőben. A Skoglund és a Zöld Bakony területein ennek megfelelően készült el a teljes közmű és úthálózat. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az önkormányzat a telekmegosztáshoz és szakhatóságként a közművesítéshez is hozzájárult, a Skoglund területén húsz, a Zöld Bakony területén 26 telket alakítottak ki. Ezekre ötszázmillió forintot költöttek. A szabályozási terv ma is érvényben van, azzal a megkötéssel, hogy változtatási tilalmat rendeltek el, egyelőre nem beépíthetők. Megfelelő engedélyek birtokában a Zöld Bakony Kft. látja el a terület víz- szennyvízszolgáltatását. Bár önkormányzati feladat lenne, a lakosság ellátá- sát is ők biztosítják. A szolgáltatás a közelmúltig olcsóbb volt a bakonykarsztosnál, de az önkormányzat nyomására a jövőben olyan beruházásokat kell elvégezniük, amelyeknek a forrását meg kell teremteni. Emiatt elkerülhetetlen volt az áremelés, első lépésként a városi díjhoz igazították a víz- és csatornadíjat. A jelenlegi engedélyük évi 283 ezer köbméter víz kitermelésére szól, ebből a lakosság tavaly 17000 köbmétert fogyasztott, ami az engedélyben szereplő mennyiségnek mindössze hat százaléka. Hasonló a helyzet a csatornahálózat kihasználtságával is, tehát gond nélkül elbír további csatlakozásokat. A Csererdő- lakótelep teljes úthálózata, a térvilágítás is magántulajdonban van, amelyen - fizetés nélkül - tömegközlekedés zajlik. Az úttal kapcsolatos feladatok szintén a tulajdonosi körre hárultak. Ezzel szemben a lakók a városnak fizetnek kommunális adót. A jövőben nem látják indokoltnak önkormányzati feladatok ellátását. Az önkormányzat térítésmentesen hajlandó átvenni a Csererdő közmű- és úthálózatát, csak hát ez magántulajdonban van! Pecze Csaba kijelentette, a hálózatot értelemszerűen be kell árazni, érdekük a mielőbbi, s mind- két fél számára megnyugtató megoldás megtalálása.