Gazdaság

2007.11.20. 03:29

<u>Uniós fogyasztói jogok</u>

<b>Budapest</b> - A magyar fogyasztók fele nem tudja, milyen jogok illetik meg, ha a megvásárolt készülékük nem működik rendesen - derült ki abból a felmérésből, amelyet az idén az Európai Unió támogatásával a Magyar Gallup Intézet készített a fogyasztóvédelem helyzetéről. A következtetésekről és a teendőkről Meglena Kuneva asszonnyal, a EU új, bolgár fogyasztóvédelmi biztosával beszélgettünk.

Osváth Sarolta

- Amióta Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz - miként az én hazám, Bulgária is -, látja, milyen előnyöket és kihívásokat jelent a gazdasági integráció. Az állampolgárok azonban egyre gyakrabban teszik fel a kérdést, hogy számunkra mit jelent az unióhoz való tartozás, hogyan befolyásolja a mindennapjaikat, miben javítja az életminőségüket az EU-tagság?

Az én egyik és talán legfontosabb feladatom, hogy erre pozitív választ kaphassunk - hangsúlyozta Meglena Kuneva. - Az Európai Unió foglalkozik a polgáraival, a fogyasztóvédelem például olyan terület, ahol mind az uniós jogszabályok, mind a tagországok törvényei erős jogokkal ruházták fel a fogyasztókat. Ezek viszont csak akkor védik meg őket és akkor szilárdítják meg a helyzetüket, ha élnek is velük. Alapvető kérdés, hogy pontosan tisztában legyenek a jogaikkal, ismerjék őket. Ezt segíti elő az a felmérés, amelyet az Európai Unió megbízásából az idén a Magyar Gallup Intézet készített. Korábban Csehországban, Lengyelországban, Szlovéniában, Máltán és Cipruson is végeztek hasonló felmérést, amelyre fogyasztóvédelmi kampányt építettek. Magyarországon ez nemrég kezdődött, és 2008 júniusáig tart - emelte ki a fogyasztóvédelmi biztos. 

A médiában az egykor oly népszerű Mézga család népszerűsíti a legalapvetőbb tudnivalókat. A magyarországi felmérés is megerősítette, hogy mindennek alapja az információ. A fogyasztói válaszokból ki- derült például, hogy a 24-45 év közötti magyar fogyasztók ötven százaléka nem tudta, milyen jogok illetik meg, ha az általa megvásárolt készülék nem működik megfelelően, hatvan százalék nem tudta, milyen jogokkal élhet, ha mosógép vagy autó vásárlásakor hitelt igényel, s hetven százalék nincs tisztában az on-line vásárlás során fennálló jogaival. Azt viszont tízből hét válaszadó elmondta, hogy érdekelné a fogyasztóvédelem témaköre, szívesen tájékozódna alaposabban is. A válaszokból kiderült az is, hogy a fogyasztóvédelmi intézmények, főként a civil szervezetek tevékenységét sem ismerik kellőképpen, információért, segítségért csak végső esetben keresik meg. 

Pedig azt, hogy erre mennyire szükség lenne, mi sem bizonyítja jobban: a felmérésben részt vevő, ténylegesen vásárlók közül minden tizediknek volt valamilyen problémája. A legtöbb panaszt a távközlési, elsősorban a mobilszolgáltatókkal vagy készülékvásárlással (16 százalék) és a bankok, hitelintézetek szolgáltatásaival, valamint az elektronikai, háztartá- si eszközök forgalmazóival kapcsolatban (tíz, illetve nyolc százalék) jelezték, a társas utazások szervezésére mintegy öt százalék panaszkodott. A problémákkal a fogyasztók 58 százaléka fordult az értékesítő szervezethez, és csak 12 százalék kérte valamely fogysztóvédelmi szervezet segítségét. 

Kuneva asszony szerint elgondolkodtató, hogy a magyar válaszadók csaknem fele úgy vélte, más EU-tagállamhoz képest a magyar fogyasztóknak kevesebb joguk van, és csak egyharmaduk gondolja azt, hogy a magyar fogyasztó hasonló jogvédelemben részesül, mint bármelyik más EU-tagállamban, 45 százalékuk pedig úgy vélte, Magyarországon kevésbé erősek a fogyasztóvédelmi törvények, mint másutt, és csak három százalék gondolta úgy, hogy nálunk erősebbek. Még pesszimistábbak a magyarok a fogyasztói jogok gyakorlati érvényesülésével kapcsolatban: hatvanhárom százalékuk szerint a kereskedők kevésbé tartják tiszteletben a fogyasztók jogait, mint más EU-tagállamban, ráadásul 80 százalékuk szerint a vásárlókat félrevezető kereskedők büntetése hatástalan. 

- Ezen a helyzeten mindenképpen változtatni kell - mutatott rá a fogyasztóvédelmi biztos, hiszen az EU-tagállamok polgárai számára az integráció egyik legfontosabb előnye az egységes uniós piac, ahol nagyon sokféle termék és szolgáltatás közül lehet választani. Az a célunk, hogy a fogyasztó ugyanolyan öntudatosan és bizalommal vásároljon a budai sarki fűszeresnél, mint egy dániai webáruházban. Arra a kérdésre, hogy a fogyasztóval közvetlen kapcsolatban álló kereskedők, szolgáltatók szemléletének változtatására is gondolnak-e, Meglena Kuneva elmondta: a fogyasztóvédelmi kampány fontos célja az üzleti szféra bevonása. 

A kis-, közepes és nagyvállalatoknak egyaránt ismerniük kell a fogyasztók jogait ahhoz, hogy tiszteletben tudják tartani. - Ezen túlmenően azonban szeretném a magyar üzletembereket meggyőzni arról, hogy a fogyasztóbarát magatartás az Európai Unió nyitott piacán nem teher, hanem versenyelőnyt jelent - tette hozzá au unió bolgár fogyasztóvédelmi biztosa.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!