<u>Alacsony aktivitás</u>

A munkaerőpiacon egy dologban az unió előtt járunk, számtalan esetben viszont jóval mögötte. Csizmár Gábor, a Szociális és Családügyi Minisztérium államtitkára mindezeket számba vette a munkaügyi tanácsok balatonfüredi konferenciáján, amit a közelmúltban tartottak.

Hazánkban a munkanélküliségi ráta stabilan hét százalék körüli, miközben az uniós átlag 8,5 százalék. Ebben az egyben az EU előtt járunk. A 15-64 éves népesség foglalkoztatási rátájában viszont jelentős az elmaradásunk. 2006-ban az EU 15-ök átlaga 66,3-, az EU 25-öké 64,7 százalék, miközben hazánkban 57,3 százalék a foglalkoztatási ráta. 

Az aktivitási rátánk 62 százalékos, miközben az uniós 25-ök átlaga 80 százalék, ami szintén igen jelentős probléma. Hol van a lemaradásunk, tette fel a kérdést az államtitkár? Válaszában kifejtette, a középkorosztály foglalkoztatása eléri vagy megközelíti az uniós szintet. A fiatalok (15-24 évesek) tekintetében 26,8 százalékos a foglalkoztatási rátánk, az unisó 25-ös átlag 36,7, a 15-ös átlag 39,7 százalék. 

Még nagyobb a különbség az időseknél (55-64 évesek), nekünk 28,9 százalékos a foglalkoztatási rátánk, az EU 25-é 402, az EU 15-é 41,7 százalékos.Ha boncolgatjuk a végzettség szerinti foglalkoztatási és munkanélküliségi rátát, érdekes dolgokat tapasztalunk. A felsőfokú végzettségűek körében 82,4 százalékos a foglalkoztatási, 1,4 százalékos a munkanélküliségi ráta hazánkban, az EU 25-ök esetében a két érték 82,5, illetve 1,4 százalék. Vagyis e téren nincs lemaradásunk, sőt! A középfokú végzettségű esetében körében nálunk 66,6 százalékos a foglalkoztatási, 5,4 százalékos a munkanélküliségi ráta, az EU 25-öknél 68,4, illetve 9,4 százalék - még e téren is jól állunk. 

Az alapfokú végzettséggel rendelkezők esetében azonban óriási különbségek vannak: 28,4 százalékos a foglalkoztatási, 12,4 százalékos a munkanélküliségi ráta hazánkban, az EU 25-ök esetében e két érték 46,6, illetve 12,2 százalék. Mindezek nemcsak azt jelentik, hogy alapfokú végzettséggel nehezebb munkát találni, hanem azt is, hogy a képzettebbek felülről kiszorítják a munkaerőpiacról a képzetlenebbeket. 

A diplomások elvállalnak középfokú munkakört is, a középfokúak alapképzettséghez kötöttet, az alapfokúak pedig hoppon maradnak. A 15-64 éves kor közötti inaktív népesség 30 százaléka tanul, 41 százaléka nyugdíjas, 10 százaléka gyermeket gondoz, 19 százalék az egyéb kategóriában van. Erről a tizenkilenc százalékról nem sokat tudnak a szakemberek, vélhetően a feketegazdaságban keresik a kenyerüket. 

Az inaktív emberek közül közel négyszázezret sikerült visszavezetni az aktívak közé, de ennél többet kellene. A nyugdíjasok esetét szintén érdemes számba venni. Ma hazánkban a nyugdíjasok 94 százaléka a törvényes nyugdíjkorhatár előtt megy nyugdíjba. Magyarországon az elmúlt másfél évtizedben a dolgozók-eltartottak aránya egyről másfélre nőtt, ennek az aránynak a megfordítására egyelőre nem látszik esély. 

A népesség öregszik, miközben Magyarországon az átlagosan egy nőre jutó gyerekszám az unióban a második legalacsonyabb. A népesség lassú öregedése miatt a munkavállalási korú népesség száma ezt meghaladó ütemben csökken, 2050-re 8,9 milliós magyarországi népességet prognosztizált az Eurostat, amelynek negyvenöt százaléka nyugdíjas lesz. 

Csizmár Gábor leszögezte, éppen ezért az Új Magyarország Fejlesztési Terv (2007-2013) stratégiai prioritásai között szerepel a munkaerőpiacra való belépés ösztönzése; a nunkaerő-piaci szereplők alkalmazkodóképességének javítása; a hátrányos helyzetű munkavállalói csoportok támogatása. A foglalkoztatáspolitika átfogó céljai között szerepel a gazdasági aktivitás növelése, a foglalkoztatás bővítése és több, valamint minőségében jobb munkahelyek létrehozása.