Gazdaság

2008.04.16. 02:29

<u>Drága környezetvédelem</u>

<b>Megyei körkép</b> - Januártól a vám- és pénzügyőrség végzi és ellenőrzi a környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos teendőket. Aki nem adja be a bevallást, akár egymillió forintig terjedő bírságra számíthat. A pénzügyőrség egyelőre a tájékoztatásra helyezi a hangsúlyt, de a fizetés alól nem lehet kibújni.

Németh F. Bernadett

Kibújni persze nem is akarnak a kereskedők, a multik ugyanis vállalták a termékdíjjal járó pluszköltséget, tudomásul véve, hogy a fogyasztók nem hajlandók lemondani az ingyen reklámtáskáról. (Ezért Oláh Lajos MSZP-s parlamenti képviselő azt kezdeményezi, hogy a nejlonzacskók helyett kötelező legyen lebomló műanyagot használni.)

A kiskereskedők sem a termékdíj céljával nem értenek egyet, hanem az adminisztrációval járó pluszköltségekkel és időpazarlással. Többe kerül a leves, mint a hús, szögezi le a veszprémi piacon egy árus érdeklődésünkre.


A termékdíjtételek és -kötelezettségek különbözőek például az ásványvíznél akkor is, ha ugyanolyan csomagolásban kerülnek a piacra

- El nem tudja képzelni, hány helyre kell bejelenteni, sorban állni, papírokat kitölteni ahhoz, hogy megfizethessük a díjat. Akinek van internet-hozzáférése, egy kicsivel gyorsabban intézheti, én az unokaöcsémet kértem meg rá, de a papírozást így sem lehet elkerülni. 

Hát ez a környezetvédelem? - kérdi kissé keserűen a zöldséges, aki szerint a kiskereskedőknek éppen elég nagy gond a multikkal való állandó versenyhelyzet, a bérleti díjak, a magas adók, senkinek nem hiányzik a pluszteher, amit nem is fizetendő termékdíj jelent, hanem az adminisztráció. 

A papírcsomagoló után ugyanis kilogrammonként 16, a nejloncsomagoló után pedig darabonként három forint termékdíjat kell fizetni. Egy kiskereskedőnél ez azt jelenti, hogy évi ezer-kétezer forint termékdíjat kell fizetnie. Ahhoz azonban, hogy ezt befizethesse, regisztráltatnia kell magát a GS1 Magyarország Globális Azo- nosító és Kommunikációs Rendszereket Működtető Kht.-nál. 

A kht.-tól úgynevezett GLN-számot kap, melynek használati jogáért évente négyezer forintot kell fizetnie a cégnek. Ezután a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságától kell VPID-számot igényelnie, majd a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumtól KÜJ-azonosítót. Ezekért már nem kell fizetni. 

A három azonosítóval havonta vagy negyedévente be kell nyújtani a vámhatósághoz a szükséges nyomtatványokat, amelynek a kitöltési útmutatója több mint negyven oldal. 

Aki nem teszi, négyszázezertől egymillió forintig terjedő bírságra számíthat. Ez alól csak az 50 négyzetméternél kisebb városi, illetve a 100 négyzetméternél kisebb vidéki üzletek üzemeltetői kaphatnak felmentést.

A környezetvédelmi tárca a termékdíj változtatásán dolgozik. A szabályozás egyes részeit ugyanis kifogásolta az Európai Bizottság. Arról, hogy milyen változtatásokat tervez a minisztérium, még nem árul- tak el részleteket, de annyi tudható azért, hogy a tárca az italcsomagolások után fizetendő darab alapú termékdíj mértékét a jövőben nem termékféléhez, hanem a csomagolástípusokhoz kötné. 

Az Európai Bizottság egyébként többek között azt kifogásolta, hogy a termékdíjtételek és visszagyűjtési kötelezettségek különbözőek például ásványvíz és szénsavas üdítő esetén akkor is, ha azok ugyanolyan csomagolásban kerülnek forgalomba. A magyar kormány nem osztja az unió álláspontját, miszerint a magyar rendszer diszkriminatív lenne.

A rendszer egyszerűsítése ugyanakkor a környezetvédelmi minisztérium szerint is indokolt, hiszen az a 2004-es legutóbbi módosítása óta folyamatosan dagad, ami jelentős adminisztratív terheket okoz az érintetteknek.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!