Gazdaság

2010.05.15. 07:30

Tagok a milliárdosok klubjában

A Napi Gazdaság gondozásában ezúttal is megjelent a száz leggazdagabb magyart felvonultató kiadvány. Az élen nincs változás: Demján Sándor, Csányi Sándor és Várszegi Gábor összesen 370 milliárd forinton ülnek - legalábbis a lap szerint. Mi a Veszprém megyeiek vagy legalábbis az itt érdekeltségekkel bírók közül szemléztünk.

Munkatársainktól

Nehéz kérdés a gazdagság ma Magyarországon, hisz a rendszerváltozás utáni káosz, az állami vagyon szétosztása kiváló terepet biztosított a zavarosban halászóknak, de a tisztességesen leleményeseknek is. Az átlagemberek jó részét már-már irritálja a gazdagság, a vállalkozó szó szinonimája a lopásnak, hisz a mindennapos korrupciós ügyeket látva joggal gondolják: ekkora vagyonra szert tenni tisztességes úton lehetetlenség, pedig nyilván akad erre is bőven példa. De igazságot szolgáltatni nem a mi feladatunk.

Maguk az érintettek ellenérzését bizonyítja az, hogy a lista összeállítását a kezdetektől fogva botrányok övezik. A benne szereplők - akár ősellenségek is - többször akarták a dolgot jogi útra terelni, mi több, az újság kiadását megakadályozni. A kifogások között többnyire az szerepel, hogy nem valósak a feltüntetett adatok, egyébként is, miért kell a kulcslyukon belesve a zsebekben turkálni, s mint ahogy a cikkhez tartozó jegyzetünkben írjuk, való igaz, esetenként kapitális hibákat is tartalmaznak a cikkek. Az általunk megszólaltatottak közül is van, aki évek óta azon dolgozik, hogy ebből a listából kikerüljön, illetve olyan is akad, aki tiltakozása jeléül az arcát nem adta az írásokhoz.

A kiadvány szerkesztői a kezdetektől kezdve hármas alapelvet követnek. A listán csakis magyar állampolgárok szerepelhetnek, tiszta eredetű vagyonokkal, amelyet nyilvános adatbázisok felhasználásával próbálnak megbecsülni.

A százas listán kevés a született Veszprém megyei (üdítő kivétel Tornai Tamás), valamint a megyében élő (Szeremley Huba), ennek egyik oka az lehet, hogy itt nem volt olyan állami vállalat, mint például a szomszédos megyében az Ikarus vagy a Videoton, amelyre a privatizáció során szert lehetett volna tenni, a helyiek sokkal sziszifuszibb munkával szerezték pénzüket. Mindezeken túl viszont vannak a megyéhez ezer szállal kötődő vállalkozók, de talán nincs is olyan név a listán, akit legalább részben ne lehetne ide sorolni, hisz a Balatonnál mindenkinek van valamiféle üzleti érdekeltsége, hajója, kikötője, étterme. No, de nézzük a mieinket.

- Baromság, több mint baromság - kommentálta röviden a százas listát Szeremley Huba. A Badacsonyban élő, Balaton-szerelmes mérnök, szociológus, szőlőbirtokos, vitorlázó világpolgár azok közé tartozik, akik megpróbálták jogi útra terelni a lista készítését, sőt, sokkal inkább törekvése a kiadványból ki-, mintsem bekerülni. A kiadvány szerinti becsült vagyona egyébként 21 milliárd forint.

- Felelősségem teljes tudatában kijelentem, hogy megalapozatlan a lista. Biztosan vannak, akik ennél sokkal gazdagabbak, mégsem szerepelnek a kiadványban. Lehetne ezt értelmesen, megalapozottan összeállítani, mondjuk az alapján, hogy ki mennyi adót fizet, hány élő munkahelyet teremtett, hány családot tart el, mennyire vesz részt az adott közösség életében - ezek sokkal fontosabb kritériumok. És egyébként sem mindegy, milyen vagyonról van szó: arany, ingatlan, föld, utóbbinak ráadásul ma sem tudjuk a valós értékét. Ennek nem is lehet értéke, hisz mindenkié, nemzeti vagyon, én soha nem saját tulajdonomnak tekintettem, csak használom.

- Meg vagyok győződve róla, nem hiteles az összeállítás, így pedig mi értelme van?! - mondta Tornai Tamás, a Somló Coop Zrt. tulajdonosa. Szerinte ezt többen is demonstrálták, méghozzá azzal, hogy a vagyonelemzés mellett nem jelent meg a fényképük, vagyis tevőlegesen nem vettek részt az összeállításban. Azt is leszögezte, nem azért nem díjazza ezeket a listákat, mert el akar bújni a világ elől, netán takargatnivalója van, hanem mert eltér a valóságtól. Vannak, akiket megtaláltak, és vannak, akiket nem. Ha egzakt módon mérnék a mutatókat, s minden vagyonos kivétel nélkül felkerülne rá, akkor szívesebben venné az összeállítást.

Tornai Tamás kifejtette, a számadatoknál sokkal fontosabb, hogy a vagyont ki hogyan használja. Értékelhetőbb, ha valaki termelőtevékenységet végez, munkahelyeket biztosít, új értéket teremt, aminek persze megvannak a buktatói. Ez persze nem az jelenti, hogy elítéli a spekulációs vagyonszerzést, hiszen azzal is nagyot lehet bukni.

Az adatok pontosak lehetnek? A jó isten tudja - volt a válasz. Ha a társaság saját tőkéjét tekinti, a leírtnál jóval kevesebbről van szó. A Somló Coop cégcsoportnak a gépgyártásban, a textiliparban, a kereskedelemben, az állattenyésztésben, a borászatban egyaránt vannak érdekeltségei.

A '90-es évektől milliárdos veszteséggel küszködött a Magyar Alumíniumipari Tröszt-jogutód Hungalu Rt. A cég hemzsegett a környezetvédelmi problémáktól (mint például Ajkán a vörösiszap-tározó, Inotán a kiégetettsalak-lerakó és a többi). Dr. Bakonyi Árpádot 1995-ben nevezték ki a részvénytársaság elnökévé. Az volt a feladat, hogy olyan privatizációs konstrukciót dolgozzanak ki, hogy a vevők vállalják magukra a környezetvédelmi gondok megoldását. Így történt, a társaság 1998-as privatizációját követően az államra semmilyen környezetvédelmi rehabilitációs kötelezettség nem maradt. Az elnök is tulajdonrészessé vált, amivel aztán felíratkozott a leggazdagabb magyarok Top 100-as listájába.

- Egy közösség részeként szereztem harmincszázalékos résztulajdont, amiről aztán gyorsan lemondtam a családtagjaim javára, alkossanak ők is - mondta el korábban lapunknak.

Dr. Bakonyi Árpád nyolc éve a Nitrokémia Zrt. első embere, fia, dr. Bakonyi Zoltán azonban három éve a Mal Zrt.-nél dolgozik, a cégvezetői feladatokat látja el.

- Nem szeretem az ilyen kiadványokat. Hülye amerikai szokás, amit aztán mi is átvettünk - fogalmazott sarkosan a Malban 40 százalékos tulajdonrészt birtokló dr. Tolnay Lajos, aki a cég igazgatósági elnöke. Hozzátette, a lista készítői keresték, de ő nem kívánta kommentálni az adatokat.

Szerinte ezekből a sorrendekből az átlagemberek azt olvassák ki, hogy a Top 100-ban lévők milliárdokkal a zsebükben közlekednek, holott ez a pénz (inkább érték) nem is a személyeknél, hanem a cégekben testesül meg. Ráadásul a társaság értéke a gazdasági helyzet függvényében folyamatosan változik, tőzsdei cégek esetében ez a hullámzás gyorsabb és még jobban nyomon követhető lehet.

A világgazdasági válság markánsan rányomta a bélyegét a részvénytársaság működésére, a visszaesés több nagy Mal-partnert - autógyárakat, gépipari üzemek - érintett. A cég korábban 70 százalékban exportfüggő volt, a hazai megrendelések elmaradása miatt ez a mérték felment 85 százalékra. A cégcsoport kapacitáskihasználtsága 2009-ben éves átlagban 60 százalékos volt, ami 2010 első hónapjaiban 72-73 százalékra nőtt. Dr. Tolnay Lajos leszögezte, ennek ellenére kilábalásról még nem lehet beszélni, legfeljebb némi javulásról lehet szó. Ha ezt az elmozdulást nem töri meg az uniós pénzügyi válság (lásd Görögország), akkor lassan megélénkülhet a piac. Itt kell megemlíteni a társaság harmadik tulajdonosát, Petrusz Bélát is, aki a 28. helyen áll 16,5 milliárd forintos becsült vagyonával.

A 2002-es első listán még dr. Markovszky György is szerepelt, aki azóta kikerült a Top 100-ból. Elapadt a vagyon vagy elhúztak a többiek? - kérdeztük a nagyvállalkozótól, aki a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is egyben. Válaszában elmondta, vagyoni állapota a Csopak Rt. tőzsdei kivezetését követően nem változott.

A kamarai elnök hozzátette, ezeknek a listáknak a hitelessége számára kétséges. Elsősorban azért, mert nincsenek meg vagy nem bizonyított erejűek azok a források, amikre a sorrendeket, vagyonokat alapozzák. Azt, hogy megalapozott vagy gazdasági súllyal bíró - hát ezeket a jelzőket nem aggatná rá. Ezek legfeljebb csak nagyjából lehetnek jók, és az sem szerencsés, ha a bulvársajtó szintjén kezeljük ezeket: valamit írnak az újságok, és kész. Nagyságrendi tévedések fordulhatnak elő.

Dr. Markovszky György legnagyobb baja az, hogy nem tiszták a módszertani kérdések, nem tisztázták a vagyon közgazdasági definícióját. Az ő fogalmai szerint a vagyon a saját tőkét jelenti. Fals végeredményt ad, ha keveredik a saját tőke, az eszközérték és a többi. Gondoljunk csak bele, ha valaki ül egy tízmilliárdos eszközállományon, közben pedig hétmilliárd forint a hitele. Nos, akkor mennyi is a vagyona?! A tisztánlátáshoz le kell vonni a kötelezettségeket, ami nem bizonyos, hogy megtörtént.

Magyarországon nagyon sok olyan ember él, akinek nem magyar cégekben testesül meg a vagyona, s ez nyilvánvalóan láthatatlan marad. Ez a lista másik nagy hibája. A fentiek miatt úgy vélte, jobb ezekből az összeállításokból kimaradni, mintsem szerepelni benne.

A már említetteken kívül megyei érdekeltségűnek tekinthető a dobogó alsó fokán szereplő Várszegi Gábor (Ajka Kristály, Balaton Bútor) 100 milliárd forintjával.

Bige László, a péti Nitrogénművek Zrt. tulajdonosa a 12. helyen áll 40 milliárd forinttal. Jászai Gellért neve a tóparti kempingeket s néhány hónapja a sármelléki repteret is birtokló SCD Group-ból lehet ismerős, de Láng Róbertnek, Nobilis Kristófnak, Póczik Péternek, Rudas Lászlónak is vannak balatoni érdekeltségei (hajókikötő, étterem, hotel, sportközpont).

Varga Jenő neve többek között a pápai húskombinát felszámolásával kapcsolatban lehet ismerős, Varga Zoltán pedig Lókút mellett indítana egy mintagazdaságot a Pannon Egyetem keszthelyi Georgikon karának közreműködésével.

 

Hibát hibára halmoztak

Ne legyenek illúzióink, egy ilyen Top 10-es listát összehozni nem két perc, ráadásul a számok között igencsak el lehet tévedni. A szerkesztők is többször eltévesztették az utat, pedig mi csak a Veszprém megyéhez kötődő szereplőket próbáltuk kivesézni. Mi van akkor a többi kilencvennel?

Bocsánatos bűn, hogy dr. Bakonyi Árpádot ismét feltették a listára, pedig amikor a Nitrokémia vezérigazgatója lett - ennek nyolc éve -, a részvénypakettjéről lemondott a családja javára. A szerkesztők is finomítottak, családi vagyonról beszélnek, miközben a családfőt nevesítették. Ilyen alapon akár dr. Bakonyi Zoltánt is felruházhatták volna a vagyonnal, aki történetesen a Mal Zrt.-nél vezető beosztásban dolgozik.

Jól indít a Tornai Tamás vagyonát elemző szakasz, az egykori devecseri termelőszövetkezetből nőtt ki a Somló Coop, de aztán aknára lépnek: az agrárkereskedelemmel foglalkozó Devecseri Agrokémia Kft. növényvédő szerek, dízelolaj, vetőmag forgalmazásával is foglalkozik, és egyre nagyobb részt vállal a növénytermesztés finanszírozásában, illetve a terményfelvásárlásban. Ez utóbbi fél mondatnak egyetlen szépséghibája, hogy Tornai Tamás ezt a társaságot már régen eladta. Az igaz, hogy a külföldi érdekeltség továbbra is jelen van hazánkban, de nem tartozik a Somló Coop portfóliójához.

Kapitális hibát találtunk Román Gyula húsipari nagyvállalkozó érdekeltségeinek számbavétele során. Az elemzésből kitűnik, hogy a pápai húskombinát a vállalkozó birtokában van, s az írást is erre hegyezik ki, e cégnek a helyzetét taglalják. De erről szó sincs! Tudomásunk szerint Román Gyula soha nem szerzett tulajdonrészt a pápai húskombinátot működtető Pápai Hús 1913. Kft.-ben. A zavart talán az okozhatta, hogy amikor felszámolás alatt állt a Pápai Hús Zrt., a vállalkozó is érdeklődött a cég iránt. Ennyi az érintettség.
Egyébként - ellenőrzésként - az interneten elérhető cégadattárban megnéztük a társaság tulajdonviszonyait, ott szó sincs Románról, de Román-féle érdekeltségről sem. Ennek más is utánanézhetett volna...

Tremmer Tamás

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!