Több teret a tyúkoknak!

Az Európai Unió (EU) agrárminisztereinek legutóbbi, február 21-ei ülésén sem sikerült megállapodni arról, hogy mi legyen az unió tyúkjaival. A jövő év első napjától ugyanis csak olyan ketrecekben lehet majd tyúkot tartani, amelyek megfelelnek a brüsszeli állatjóléti előírásoknak. Az uniós tagországok az elmúlt évtizedben nem vagy csak részben készültek fel a változásokra.

Az EU-ban 353 millió étkezési tojást termelő tyúk van, és az előrejelzések szerint legalább 100 millió tyúkot fognak a jogszabály alapján már nem használható ketrecben tartani. Van azonban az EU-ban még mintegy 147 millió nyilvántartott egyéb tyúk is, melyek egy része keltetőtojást termel, másik része ház körüli, regisztrációra nem kötelezett, s amelyekre nem vonatkoznak a szabályok. Ez a hatalmas állomány szintén befolyásolja a piacot.

Amennyiben a tagországokban életbe lép a szabályozás, az unióban körülbelül 30 százalékos étkezési tojáshiány keletkezik, mert az unió belső piacán a szabálytalanul tartott tyúkok tojásait nem lehet majd értékesíteni. A hiányt nem lehetne pótolni Európai Unión kívüli országokból az egészségügyi szabályok miatt sem. A kínálat mennyiségi csökkenése azonnali jelentős áremelkedést okoz. Ez visszaveti a tojásfogyasztást, és a fogyasztókat az olcsóbb alternatív fehérjeforrások felé tereli. Várható, hogy az EU tojástermelését az uniós állatjóléti szabályozásnál jóval enyhébb előírásokkal termelt importtojás váltja ki. Már ha egyáltalán az ilyen tojás átlépheti az unió határait.

Ugyanis azok az államok, illetve termelők, akik végrehajtották a ketrecek költséges cseréjét, illetve azokban már termelnek, jogosan háborognak azon, hogy jogtalan versenyhátrányba kerültek. Az új tartási feltételek ugyanis jócskán drágítják a tojástermelést, mintegy garantálva a versenyképtelenséget. Emiatt egyre határozottabban kérik, hogy se az unióból, se azon  kívülről származó, az új tartási feltételeknek meg nem felelő tyúkállományoktól származó tojást ne lehessen forgalomba hozni. Ez viszont ellehetetlenítené az unió tyúktartóinak a harmadát.

Magyarországon jelenleg mintegy négymillió piacra termelő, intenzíven tartott tojótyúkot tartanak számon - tudtuk meg Téli Róberttől, a Magyar Agrárkamara főosztályvezetőjétől, a megyei szervezet titkárától. Az erősebb, tőkével rendelkező cégek már meglépték, amit kell, vagyis ők már alkalmazkodtak az uniós követelményekhez. A szakmai vélemények szerint azonban az év végéig számottevő mennyiség, az állomány negyede esetében a tulajdonosok képtelenek lesznek az új állatjóléti intézkedéseknek megfelelő ketreceket beszerezni.

Úgy becsülhető, hogy 2012. január 1-jén a termelőállomány negyede, csaknem egymillió tyúk termelése lehetetlenül el, pontosabban az általuk termelt tojás lesz - a mostani szabályok és elképzelések szerint - piacképtelen, eladhatatlan az EU-n belül. A számítások szerint, ha a hagyományos ketreces tartás költségeit vesszük száz százaléknak, akkor a feljavított ketreces tartás nyolc, a zárt istállós mélyalmos 21, a szabad tartás 50, a biotartás száz százalékkal növeli meg a tojás előállításának költségeit. Ezt pedig az emelkedő takarmányárak miatt amúgy is veszteséges tojástermelők nem tudják kigazdálkodni.Hagyományos ketreces tartás egy tojótelepen.

Az EU-ban 1999-ben elfogadták a hagyományos ketrecek tilalmáról szóló irányelvet, majd az Európai Parlament 2010. de-cember 16-án  állásfoglalást  adott ki, melyben felszólítja a bizottságot, hogy tartsa fenn a tojóketrecekre vonatkozó, 2012. január 1-jétől érvényes tilalmat és ne engedje a határidő elhalasztását. Az idén január 19-én tartott tanácskozáson elvetették, hogy a nem megfelelő ketrecekben tartott tyúkok tojását a No4 termékjellel ellátva lehessen értékesíteni. Elfogadták, hogy  a harmadik országból jövő importtojásra is ugyanazok az előírások vonatkozzanak, mint az EU-n belül megtermeltekre.