Gazdaság

2011.09.29. 15:26

Schmitt a Molról is egyeztetett

A magyar és a horvát energetikai cégekhez kapcsolódóan az INA privatizációjával összefüggő korrupciógyanúk és azok a horvát tervek is szóba kerültek a magyar-horvát államfői megbeszéléseken, hogy korlátozzák a külföldi tulajdon arányát az INA-ban.

MTI

Schmitt Pál köztársasági elnök az Ivo Josipovic horvát államfővel folytatott csütörtöki budapesti megbeszélései után az MTI kérdésére válaszolva hangsúlyozta, hogy a horvát mellett magyar hatóságok is készek vizsgálatokat folytatni a horvát olajipari vállalat privatizációjával összefüggésben az utóbbi hónapokban felmerült korrupciógyanús ügyekben. Ezek - mint a magyar államfő fogalmazott - "nem befolyásolják a két ország együttműködésének baráti jellegét".

Kiemelte ugyanakkor, hogy mindkét ország komoly erőfeszítéseket tesz a korrupció visszaszorítására, "a nullatolerancia elve alapján".

Azzal kapcsolatban, hogy a horvát kormány tervei között szerepel, korlátoznák a horvát stratégiai vállalatokban a külföldi tulajdonrész arányát, legfeljebb 49 százalékot engedélyezve, Schmitt Pál azt mondta: "ebbe beleszólásunk nincsen". Felhívta ugyanakkor Ivo Josipovic figyelmét arra, hogy a horvát lépéseknek az Európai Unió versenyjogi szabályaival összhangban kell megtörténniük.

A Mol résztulajdona az INA-ban jelenleg 47,26 százalék, a horvát államé 44,84 százalék.

Ivo Josipovic horvát államfő a Mollal és az INA-val kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a horvát olajipari cég "stratégiailag fontos Horvátország és az egész térség számára", hozzátéve, "horvát nemzeti érdek az energiaellátás biztosítása, valamint az, hogy az INA megfelelő módon fejlődjön”.

"Horvátország biztosan nem fog olyat tenni, ami ellentétes lenne az Európai Unió szabadpiaci rendelkezéseivel" - mondta Ivo Josipovic, hozzátéve, legfeljebb az INA tulajdoni viszonyainak befagyasztását tudja elképzelni, amíg tisztázódnak a korrupciógyanús ügyek. "Ne maradjon kérdőjel, hogy esetleg korrupción alapul egy cég jelene és jövője" - jelentette ki.

A horvát államfő az MTI kérdésére elmondta azt is, nem tart attól, hogy esetleg késne Horvátország 2013. július 1-i csatlakozása az Európai Unióhoz, amiért Írország és Csehország az unió működését szabályozó Lisszaboni Szerződés egyes rendelkezései alól kapott mentességét esetleg a horvát csatlakozás jóváhagyásával együtt kívánja elfogadtatni. Ivo Josipovic hangsúlyozta, hogy reményei szerint ez nem fog bekövetkezni. Úgy fogalmazott: "Élveztük mindkét ország támogatását a csatlakozási tárgyalások alatt, ezért remélem, hogy a belpolitikai ügyek és az uniós dilemmák nem fogják befolyásolni Horvátország csatlakozásának ratifikációs folyamatát."

A két államfő példaértékűnek nevezte a két ország magyar és horvát kisebbségeinek védelmét, és abban is egyetértettek, hogy a szoros gazdasági, kereskedelmi, kulturális és turisztikai kapcsolatok továbbfejlődhetnek Horvátország uniós taggá válásával.

 

 

 

 

OLDALTÖRÉS: Zágráb Brüsszel jóváhagyását kéri az INA-törvény módosításához

 

 

 

 

 

 

Zágráb Brüsszel jóváhagyását kéri az INA-törvény módosításához


 A horvát kormány Brüsszel jóváhagyását kéri az INA csoport privatizációjáról szóló törvény tervezett módosításhoz, amely megakadályozza, hogy a Mol többségi részesedést szerezzen a társaságban - közölte a csütörtöki kormányülésen a horvát miniszterelnök.

"Elkészítettük a törvény módosítását, amit most fordítanak angolra, és amit holnap elküldünk az Európai Bizottságnak további konzultációk céljából arról, miért tartjuk szükségesnek a változtatást" - mondta Jadranka Kosor.   

A Molnak most 47,46 százalékos tulajdonrésze van az INA-ban, de további 1,6 százalék megvásárlására van opciója.

A miniszterelnök már a múlt héten jelezte, hogy módosító indítványt nyújt be a törvényhozásnak, amelynek értelmében kizárólag a horvát kormány szerezhetne 49 százalékot meghaladó tulajdonhányadot az INA olajipari vállalatban, mert megfogalmazása szerint "most megalapozottnak tűnik a gyanú, hogy egyesek kenőpénzt fogadtak el az ügylet lebonyolításakor".

A zágrábi államügyészség korrupció és szervezett bűnözés elleni irodája (USKOK) múlt pénteken jelentette be, hogy a Mol részéről történt megvesztegetés gyanúja miatt vádat emelt Ivo Sanader volt horvát kormányfő ellen. Sanadert azzal vádolják, hogy tízmillió euró csúszópénzt kapott a Mol magyar olajipari vállalattól, hogy ennek fejében a Mol irányítói jogokat szerezzen az INA horvát olajipari cég felett - a gázüzletág kivételével.

Elemzők szerint a tulajdonhányad korlátozása ellentétben lenne az Európai Unió belső piacának működésére vonatkozó alapelvekkel. Ezt a véleményét mondta el a napokban az MTI tudósítása szerint egy zágrábi interjúban Magyarország horvátországi nagykövete is, aki szerint szinte biztosra vehető, hogy az uniós testületek, de mindenekelőtt az Európai Bizottság nem nézné jó szemmel Zágráb ilyen irányú lépését.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!