Ahol nincs uborkaszezon

A megyei lapok számára tartott háttértájékoztatón az államtitkár asszony kifejtette: az elmúlt időszakban komoly politikai döntések születtek az unió hatásköreinek szélesítéséről. Az unió vezetői az év végéig kidolgozzák a szorosabb együttműködés kereteit, tehát Brüsszelben nem várható uborkaszezon a következő hónapokban. Mostanra a válság megmutatta, hogy a közös valuta közös gazdaságpolitika nélkül nem működőképes - emelte ki Győri Enikő. Az együttműködés kidolgozásának alapja egy jelentés, amely egy esetleges politikai unió felé vezető irányt vázol fel. Ha a kormányfők megint csak ezzel a vízióval álltak volna föl az asztaltól, a piacok nem reagáltak volna kedvezően a csúcstalálkozó fejleményeire. Voltak ennél sürgetőbb kérdések is: a görög csőd kezelése, Ciprus pénzügyi segítségkérése, a spanyol bankok megmentése. Olaszország is ingatag lábakon áll, Írország és Portugália pedig már részese egy kisegítő hitelprogramnak. A pénzügyi válságra azonnali megoldás született: a megerősített bankfelügyelet létrehozása. Eddig vagy gyakoroltak kontrollt a nemzeti hatóságok, vagy nem. S ha EU-szinten működik a felügyelet, a bankok közvetlenül is fordulhatnak feltőkésítésért az uniós mentőalaphoz (ESM).

Arra a kérdésre, hogy a mentőalap felhasználásának kiterjesztése érintheti a magyar IMF-hiteltárgyalásokat, az államtitkár asszony elmondta: - Minden, ami a világgazdaságban történik, hat a  mozgásterünkre és a forint  árfolyamára. Magyar szempontból az a lényeg, hogy részesei vagyunk a folyamatnak, hiszen az intézkedések nagy része az eurózónára vonatkozik. Mi pedig majd eldönthetjük, mikor kívánunk az újítások részeseivé válni - mutatott rá.

A csúcson a növekedési stratégiáról is döntöttek az uniós kormányfők. Ezzel szintén egy hónapok óta húzódó vita végére került pont - emelte ki. Úgy vélte, az a fejlődési irány győzött a csúcstalálkozón, amely szerint egyszerre van szükség növekedésre, munkahelyteremtésre és fegyelmezett, felelősségteljes költségvetésre.

Magyarország is ezt az irányt igyekszik  követni,  így a magyar gazdaságpolitikát visszaigazolta a tanácskozás  tette hozzá. A unió erre a célra 120 milliárd eurót szán, ebből 55 milliárd a kohéziós források átcsoportosításából származik, másfelől az Európai Beruházási Banknál tízmilliárdos tőkeemelést tervez, ami 60 milliárdnyi plusz hitelkihelyezést jelenthet. A harmadik forrás pedig - 4,5 milliárd euró értékben - úgynevezett projektkötvények elindítása lenne, nagyobb lélegzetű, főleg infrastrukturális projektek megvalósítására.

Egyötödével kevesebb pénzt kapnánk

 
Az államtitkár asszony elmondta, hogy hazánk számára hátrányos az EU  2014-2020-as keretköltségvetése, amelyet a bizottság egy éve tett közzé. Kohézióra ugyanis a korábbinál jóval kevesebbet fordítanának, így hazánk a jelenleginél ötödével kevesebb pénzt kapna. Szerencsére a politikai klíma javult időközben - emelte ki -, a csúcson is kimondták: a felzárkóztatási politika befektetés, érdemes áldozni rá. Hazánk a válság által egyik legjobban érintett tagország, ezért különösen nem tartaná fairnek, ha e bevételei veszélybe kerülnének. - Ezzel nem vagyunk egyedül - mondta -, legutóbb 15 ország fogalmazta meg közösen a kohéziós politika megvédésének érveit  hangsúlyozta Győri Enikő.