Gazdaság

2012.07.31. 07:08

Nyugtával dicsérd a napot! - Mit vizsgálnak a revizorok?

Veszprém - Az idegenforgalmi szempontból jelentős területeken a nyári szezonban gyakran szerveznek ellenőrzést az állami adóhatóság munkatársai, és legtöbbször a bizonylatokkal, a foglalkoztatottakkal és az áruk eredetével kapcsolatban vizsgálódnak.

Varga Ibolya

Arról beszélgettünk Dégi Zoltánnal, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Veszprém Megyei Adóigazgatóságának első számú vezetőjével, hogy mit vizsgálnak a munkatársaik és mi lehet a mulasztások következménye.

Az általános forgalmi adóra (áfa) vonatkozó törvény rendelkezései alapján az adóalanyt terheli számla-, nyugta- adási kötelezettség. A jogszabály szerint adóalany az a jogképes személy vagy szervezet, mely saját neve alatt gazdasági tevékenységet folytat, tekintet nélkül annak helyére, céljára és eredményére. Az általános forgalmi adó rendszerében főszabályként gazdasági tevékenység: valamely tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel történő folytatása, amennyiben az ellenérték elérésére irányul vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik.

Az adóalanynak az értékesítésről főszabályként számlát kell kiállítani, de feltételek mellett pénztárgépes vagy kézi nyugtaadással is eleget lehet tenni a bizonylatadási kötelezettségnek. A nyugtakibocsátási kötelezettség alól csak néhány tevékenység mentesül. Ezek a sajtótermékek értékesítése, a szerencsejátékos szolgáltatások és ha automatából vásárolunk.

A szabadtéri rendezvényeken és a helyi piacokon, sőt, ha a termény, mondjuk méz vagy palánta eladása a háznál történik, akkor az őstermelőnek is bizonylatot kell adnia. Abban az esetben, ha olyan adóalany települ ki, aki az üzleteiben pénztárgépet használ, itt elégséges a kézi nyugtaadás is. Ugyancsak ezt kell adnia, ha mondjuk áramszünet miatt nem működik a kassza.

A bizonylaton szerepelnie kell a nyugtakibocsátás idejének, a nyugta sorszámának, kibocsátója adószámának, valamint nevének és címének, a termék vagy szolgáltatás adót is tartalmazó ellenértékének. A nyugta kizárólag papír alapú és magyar nyelvű lehet.

A számla-, nyugtakibocsátási kötelezettség elmulasztása miatt felmerülő szankciókról az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezik. Az adózó egymillió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha a számla-, egyszerűsített számla-, nyugtakibocsátási kötelezettségét elmulasztja, illetőleg a számlát, egyszerűsített számlát, nyugtát nem a tényleges árról írja. Ezen túl számla, egyszerűsített számla, nyugtakibocsátási kötelezettség elmulasztásáért az adózó mellett az adózó alkalmazottja, képviselője vagy az a magánszemély is, aki az értékesítésben közreműködik, tízezer forinttól ötvenezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.

Az adóhatóság mulasztási bírság kiszabása mellett üzletzárást is foganatosíthat. Az üzlethelyiség nélkül végzett tevékenység esetén üzletbezárást helyettesítő bírságot állapít meg, ha az adózó be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat vagy foglalkoztatott, igazolatlan eredetű árut forgalmaz, az adóköteles tevékenysége során az első ellenőrzéstől számított egy éven belül második alkalommal mulasztotta el számla- vagy nyugtakibocsátási kötelezettségét. A felsorolt jogsértések ismételt elkövetése esetén az üzletbezárást helyettesítő bírságot alkalmanként meg kell állapítani. A kiszabható bírság felső határa magánszemély adózó esetében 200 ezer forint, más adózó esetén 500 ezer forint.

A mulasztási bírság kiszabásánál az adóhatóság mérlegeli az összes körülményt, az adózó jogellenes magatartásának súlyát, gyakoriságát, továbbá azt, hogy az adózó, illetve intézkedő képviselője, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt-e el. A körülmények mérlegelése alapján az adóhatóság a mulasztás súlyához igazodó, az adózási érdeksérelemmel arányos bírságot szab ki, vagy a bírság kiszabását mellőzi.

 

Fényképes igazolvány és megbízólevél

A szankciókat nem az adóellenőr szabja ki. A revizor amikor felfedi magát, fényképes igazolványt és megbízólevelet is felmutat. Ellenőrzésre csak a kettő együtt jogosítja fel. A feltárt tényállásról jegyzőkönyvet készítenek, melyet átadnak a helyszínen adózónak, aki arra a helyszínen észrevételt tehet, illetve még az átvételt követően 15 napon belül. A megállapításokon alapuló jogkövetkezményeket határozat útján közli az adóhatóság.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!