Országosan délkelet-európai szinten a magyar feketemunka

Magyarországon a GDP 22,1 százaléka származott nem adózott munkavégzésből 2013-ban. A feketegazdaság aránya az elmúlt években lassú csökkenést mutatott: a gazdasági válság kibontakozása után, 2009-ben 23,5 százalék volt, azóta évente néhány tized százalékponttal lett kisebb. A Randstad által Flexibility at Work 2014 riport néven publikált átfogó elemzésben összesített adatok szerint ez nemcsak Magyarországra, hanem egész Európára kiterjedő tendencia, ugyanakkor még mindig nagy különbségek vannak az egyes országok között a feketegazdaság nagyságát tekintve. A szomszédos országok közül például Szlovákiában 15, Ausztriában pedig 7,5 százalék volt a feketegazdaság aránya, míg Szlovéniában 23,1 százalék, Horvátországban és Romániában pedig 28,4 százalék volt ugyanez az arány, elemezte az adatokat Baja Sándor, a Randstad Hungary ügyvezető igazgatója.

Az elemzés több szempontból is vizsgálta, hogy van-e kapcsolat az egyes országokban az adóterhek nagysága és a feketemunka elterjedtsége között, és nem talált statisztikailag jelentős összefüggést. Több észak- vagy nyugat-európai államban, például Finnországban, Franciaországban, Belgiumban, Svédországban vagy Dániában a magyarnál jóval magasabbak az adóterhek, mégis a hazainál jóval kisebb, 10-15 százalékos a feketemunka aránya. Az elemzés megállapította, hogy jelentős az összefüggés a számla nélküli, illegális pénzmozgások és a feketemunka nagysága között. Ha az élet számos területén találkozunk zsebbe adott összegekkel, akkor kevésbé lepődünk meg, ha a fizetésünket is így kapjuk.

A rossz képet festő országos felméréssel ellentétben megyénkben némiképp tisztul a kép a munkaerő-piacon. A Veszprém Megyei Kormányhivatal Munkavédelemi és Munkaügyi Szakigazgatási Szervének munkaügyi felügyelősége 336 munkáltatót ellenőrzött az idei első félévben, a felügyelők a munkaadók 86 százalékánál találtak valamilyen munkaügyi szabálytalanságot.

Troják László a szakigazgatási szerv igazgatója közölte: a szabálytalanságok közül a legtöbb munkavállalót a munkabérrel kapcsolatos jogsértések érintették, de gyakori volt a munkaidő szabályainak megsértése is. A tavalyi első félévhez képest valamelyest csökkent a jogsértést elszenvedő foglalkoztatottak aránya, a szabályszegő munkaadók arányában azonban nem volt jelentős elmozdulás.

Azt jó hírként értékelte, hogy megyénkben az első félévben kevesebb embert foglalkoztattak bejelentés nélkül, mint az előző év azonos időszakában. Csökkenő tendenciát mutat a feketemunkások aránya az építőipari vállalkozásoknál is, annak ellenére, hogy ezen iparág volumene kezd felfelé ívelni. A feldolgozóiparban és a kereskedelemben nem változott jelentősen a feketemunka részesedése a feltárt jogsértéseken belül, ugyanakkor a korábbi időszakhoz képest némileg csökkent a bejelentés nélküli foglalkoztatás az őrző- védő tevékenységű munkáltatóknál.

A dolgozók munkaideje sokszor meghaladta a napi, illetve a heti munkaidő megengedett legmagasabb mértékét, emellett a munkaszüneti napon történő munkavégzés szabályainak megsértésével is lehetett találkozni, számolt be Troják László. A munkaidő-nyilvántartás hiányával, vagy adatainak valótlan rögzítésével is jelentős számú dolgozót érintően találkoztak a munkaügyi felügyelők.

A munkabérrel kapcsolatos jogsértések, például a minimálbér, a bérelszámolással kapcsolatos hiányosságok, a bérkifizetés késedelmének gyakoriságát jól mutatja, hogy az összes szabálytalansággal érintett foglalkoztatott negyedét érintette az első félévben. A feltárt jogsértéseket elkövető munkáltatók közül 128 esetben határozatban kötelezte a hatóság a hiányosságok megszüntetésére a vállalkozásokat, míg figyelemfelhívással 19 esetben éltek.

Keretes:

A Flexibility at Work kutatásból egyértelműen kiderül, hogy minél rugalmasabb egy országban a munkaerő-kölcsönzés és egyéb atipikus foglalkoztatás szabályozása, annál alacsonyabb a feketemunka aránya. A vállalatok csak úgy őrizhetik meg a hatékonyságukat, ha folyamatosan a gazdaság gyorsan változó igényeihez igazítják a működésüket, ez pedig a munkaerő tekintetében is a rövidebb távú, rugalmas szerződésekkel biztosítható. Amennyiben erre van legális, egyszerű lehetőség, a vállalatok és a munkavállalók mellett az állam is profitálhat a rugalmas foglalkoztatási formákból.