Válságban a forint

A kérdések megválaszolásában Háda Bálint Péter, vezető elemző volt a Napló segítségére.

– Megítélésünk szerint elsősorban külső piaci hatások gyengítik az árfolyamot, az orosz–ukrán konfliktust, illetve a görög választásokkal kapcsolatos bizonytalanságot emelném ki – kezdte az elemző. – Az Oroszországgal szembeni szankciók hosszabb távon negatívan érintik az eurózóna és Magyarország gazdaságát is. A görög választások kimenetele ismét az adósságválság problémáját vetheti fel, hiszen Magyarországot továbbra is jelentős GDP-arányos államadósság terheli. Önmagában a forintgyengülés nem meglepő, a hirtelen leértékelődés hazánk sérülékenységét tükrözi.

– Mennyit gyengült az elmúlt fél évben a forint?

– Az euróval szemben mindössze 2,5 százalékkal gyengült a hazai fizetőeszköz, hiszen tavaly júliusban 310 felett volt az árfolyam. A dollárral szemben azonban igen jelentős, 20 százalék körüli leértékelődést szenvedett el a forint, tavaly júliusban 225 környékén mozgott az árfolyam. A dollár erősödését az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed hamarosan várható kamatemelése is segíti – mondta Háda Bálint Péter, vezető elemző.

– Meddig gyengülhet?

– Egyelőre nem várható komolyabb fordulat. Az euró– forint árfolyamban a következő lehetséges megálló a történelmi maximum 323 felett, azt követően pedig 330-nál lehet. A dollár–forint árfolyam esetében akár a 300-as szint elérése is elképzelhető.

– Váltsuk-e át a félretett forintjainkat devizára?

– Átmeneti forinterősödés esetén mindenképpen érdemes lehet devizára váltani, mert várhatóan tartósan gyengülő pályán marad a hazai fizetőeszköz.

– Mégis melyik deviza lehet az idén a nyerő?

– Jelen pillanatban a favorit az amerikai dollár, de amikor egy euróért szinte pontosan egy dollárt adnak majd, érdemes lehet átgondolni az euróra váltást.

– Mit ne tegyünk?

– Ne kapkodjunk. Érdemes vigyázni arra, hogy az esetleges hirtelen árfolyammozgások ne késztessenek drágán devizavásárlásra, mindig érdemes megvárni a korrekciókat, visszaeséseket.