Elsózzák az ételüket - Diszkriminálják a munkahelyi étkezdéket?

Hol a határ? – mindenekelőtt ezt szeretné tisztázni a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége (VIMOSZ), rámutatva arra a vékony mezsgyére, amely helyenként a klasszikus éttermet és a munkahelyi étkezdét elválasztja. Munkahelyi vendéglátóhelyként évek óta körülbelül 5,5 ezer étkezde szerepel a statisztikákban, ezek között számos olyan van, amelyik zárt irodaházban vagy ipartelepen, teljes mértékben az ott dolgozókból él, de olyan is, amelyik például ugyancsak irodaházban üzemel, de az utcáról is fogad vendégeket - adja hírül a Világgazdaság.

Január elsejétől nemcsak ennyi lesz közöttük az eltérés, hanem jelentős különbségek lesznek majd az áraikban, hiszen a munkahelyi étkezdékben továbbra is 27 százalékos, a hagyományos éttermekben viszont 2017-ben 18 százalékos, 2018-ban pedig már csupán 5 százalékos áfát kell az üzemeltetőknek fizetniük, óriási kínálati árelőnyhöz jutva a helyzetük, pontosabban a helyük fogságába került zárt étkezdékkel szemben, amelyektől relatív drágaságuk miatt könnyen és gyorsan elpártolhatnak a vendégek. (Igaz: a kedvezményes áfakörbe tartozók azért még egy 4 százalékos fejlesztési hozzájárulást fizetni fognak, vagyis az árelőny kisebb lesz).

A VIMOSZ főtitkára, Böröcz Lajos szerint a vendéglátás adókedvezménnyel megsegített egészéhez képest nem lenne óriási költségvonzata, ha a munkahelyi vendéglátásból élők áfakulcsát is csökkentenék, azzal ugyanis éppen azokat a kisvállalkozókat juttathatnák végre némi lélegzetvételhez, akik évek óta kitartanak, és pár száz forintos, minimális profitot tartalmazó ebédmenükből tartják el, illetve fenn magukat. A szakmai szövetség így azokért az évek óta kitartó, nagyjából változatlan létszámú, zömmel családi vállalkozásként működő vendéglátósokért emel szót, akik most majd az Erzsébet-utalvány eltűnésével néznek szembe, miközben a cafetériaszabályok folyamatos szigorítása következtében a munkahelyi étkeztetés munkáltatók általi támogatásának visszaszorulása miatti űrt is kénytelenek betölteni.

Most úgy tűnik, ahova a NAV-ellenőrök beléptetőkapu és mágneskártya használata nélkül be tudnak jutni, az a vendéglátóhely nem minősül zárt munkahelyi étkezdének, vagyis alkalmazhatja a kedvezményes áfakulcsot januártól. Ahová viszont csak az ott dolgozók vagy vendégeik térhetnek be, nem csökkenthet árat – hacsak a saját profitjának rovására nem teszi meg. Emiatt kongatták meg többen a vészharangot azok fölött a vállalkozások fölött, amelyek versenyhátrányba kerülnek a közelben működő, de nem kapun belüli vendéglátósokkal szemben.

Ez kieső munkaórákat is jelent majd, ha a dolgozók kijárnak étkezni a környékbeli helyekre, ahol újabb nonszensz helyzettel szembesülnek, miután az elviteles étkezés áfája nem csökken, vagyis az elfoglalt kollégának drágábban tudnak menüt csomagoltatni majd. Faramuci helyzetet szül a helyben készült italok kedvezményes áfája, eszerint nem lesz mindegy, hogy a NAV-ellenőr fröccsöt kér majd az étteremben, vagy egy deci szódát, egy deci borral: a kétféle rendelés ugyanis nemcsak szavakban, hanem áfatartalomban is különbözhet.

Az éttermi áfa csökkentésével kapcsolatban felmerülő egyéb kérdésekre is megoldást keresnek a VIMOSZ mára meghirdetett adózási konferenciáján, ahol többek között arra is választ várnak, hogy például az esküvőt éttermi vagy rendezvényi szolgáltatásként kell-e majd számlázniuk a vendéglátósoknak.