Gazdaság

2017.07.04. 13:35

Kerekasztal-beszélgetés középpontjában a nők munkaerő-piaci helyzete

NAGYVÁZSONY A 36 óránál kevesebb munkát vállalni tudó kisgyermekeseknek kellene megoldani a foglalkoztatását. Ezt az országban még nagyon kevés helyen tudják tolerálni, ezért alacsonyabb a nők foglalkoztatottsága.

Molnár Sándor

Amíg Ausztriában a hat évnél kisebb gyereket is nevelő nők 70 százaléka dolgozik, addig Magyarországon ez az arány 40 százalék - mondta Szalai Piroska.

Szakmai beszélgetéssel egybekötött fórumot szervezett a Magyar Asszonyok Szövetsége a településen. A kerekasztal-beszélgetés középpontjában a nők munkaerő-piaci helyzete állt.

Fenyvesi Zoltán, a Veszprém Megyei Közgyűlés alelnöke köszöntőjében elmondta, hogy a kormánynak az az álláspontja, hogy a gyermekvállalás ne legyen akadálya a munkavállalásnak, a női karriernek. A munka ne legyen gátja a családalapításnak. Szólt arról is, a nők már sokszor bizonyították, hogy esetenként jobban tudnak vezetni, mint egy férfi, és sok olyan kompetenciával rendelkeznek, ami segít a viták megoldásában. Megemlítette, hogy a megyében 2010 óta 11 százalékkal csökkent a női munkanélküliség aránya, és ez is jó példa arra, hogy a nők szeretnének munkába állni, szeretnék folytatni a hivatásukat és sikeresek akarnak lenni. Az alelnök megemlítette Monostorapátit, ahol 180 millió forintos TOP- pályázatból új bölcsőde épülhet. A gyed extra és a bölcsődefejlesztések együttesen segítik a nőket abban, hogy visszatérjenek a munkába. Szólt arról, hogy támogatni kell a nők részmunkaidős foglalkoztatását, mert ezzel még adós a mai társadalom az édesanyáknak.

Szőnyi Kinga, a Magyar Asszonyok Érdekszövetségének elnöke, Fenyvesi Zoltán, a Veszprém Megyei Közgyűlés alelnöke, Szalai Piroska miniszteri tanácsadó és Fábryné Takács Tímea jogász a nagyvázsonyi fórumon Fotó : Molnár Sándor

Szőnyi Kinga, a Magyar Asszonyok Érdekszövetségének elnöke a fórumon elmondta, hogy idén országjárásra indultak. Ennek során azt szeretnék bemutatni, hogy a család mellett hogyan lehet a közéletben, civil vezetőként, vállalkozásvezetőként vagy alkalmazottként kiteljesedni úgy, hogy mellette még gyermekeikre is marad idő. A nők szerepével kapcsolatban kiemelte, hogy amilyen a nő, olyan a család, és amilyen a család, olyan a társadalom. A szövetség küldetése az, hogy eljuttassák az üzenetüket a nőkhöz. Úgy vélik, ha egy család vezéregyéniségét, koordinátorát, az édesanyákat megszólítják, akkor olyan dolgokat juttatnak el üzenetként a család többi tagjához, ami utána behálózza az országot, és ezáltal olyan, pókhálószerűen átszőtt társadalmi csoportokat tudnak megteremteni, amelyek egy irányba húzzák az országot. Alulról, civilként segítik azokat az intézkedéseket, törvényjavaslatokat a megvalósításban, amelyek nélkül egy ország nem működhet, mert hiába születnek meg a döntések a parlamentben, ha erre nincs fogadtatás.

Szalai Piroska miniszteri tanácsadó, a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány kuratóriumi elnöke elő-adásában kitért a '90-es évek elejére, amikor a pályakezdő fiatalok először szembesültek azzal, hogy nem tudnak bejutni a munkaerőpiacra. Onnantól kezdve folyamatos probléma a nemzetgazdaságban, hogy a 25 év alatti fiataloknak van-e munkájuk. Válságok idején ők és az 55 éven felüliek a problémás csoport, akik pillanatok alatt kikerültek a munkaerőpiacról. Ez a két csoport körülbelül 20 éven keresztül kockázatos csoport maradt. Mellettük az alacsony iskolai végzettségűek jelentettek még gondot. Érettségi nélkül a munkahely megtartása sokkal kockázatosabb. 2006 után megjelent egy negyedik veszélyeztetett csoport, a kisgyermeket nevelők csoportja. Azok a nők, akiknek a legfiatalabb gyermeke hat év alatti, sokkal kevesebben tudtak visszakerülni a munkába a gyes, a gyed után. A munkáltatók a 40 órában dolgozó, 40 év körüli foglalkoztatottakban gondolkodnak. A 36 óránál kevesebb munkát vállalni tudó kisgyermekeseknek kellene megoldani a foglalkoztatását. Ezt az országban kevés helyen tolerálják, ezért alacsonyabb a nők foglalkoztatottsága. Beszélt arról is, hogy amíg Ausztriában a hat évnél kisebb gyereket is nevelő nők 70 százaléka dolgozik, addig nálunk ez az arány 40 százalék egy friss adat szerint. Elmondta még, hogy 25 ezer nő élt a gyed extra lehetőségével 2016 decemberében. Vagy gyed mellett dolgozott, vagy a gyes mellett 30 órát meghaladóan.

Minden hatodik gyeden lévő anyuka dolgozott a gyed mellett, tehát óriási igény volt erre a társadalomban.

A NŐK JELENTIK AZ IGAZI TARTALÉKOT

Veszprém, Győr-Moson-Sopron, Komárom, Fejér és Vas megyékben a férfiak foglalkoztatása már az európai legmagasabb szinten van, közel 80 százalékos. Ezzel szemben a nők foglalkoztatása megyénkben 62,8 százalék. Ez a ráta magasabb, mint a magyar átlag, több, mint az EU-s átlag, de a munkaerőpiac igazi tartaléka, amely megmozdítható, az a nők között van - fogalmazott a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány kuratóriumi elnöke.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!