A stressz már népbetegség

Az Egészségügyi Világszervezet a stresszt világméretű járványnak nyilvánította. Európában a stressz a munkából kiesett napok 50-60 százalékáért felelős, és minden negyedik munkavállalót érint. Magyarországon a szakemberek szerint még ennél is nagyobb az arány, nyilatkozta lapunknak a Veszprém Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szervének megbízott igazgatója. A stressz az élet velejárója, s önmagában nem feltétlenül rossz, sőt cselekvésre is inspirálhat. Veszélyessé akkor válik, ha meghalad egy egyénenként változó szintet, hangoztatta Nesztinger Péter.

Az EU-ban nincs átfogó stressz törvény, csupán ajánlás van arra vonatkozóan, hogy a munkáltatóknak gondoskodniuk kell a tevékenységükkel összefüggő úgynevezett pszichoszociális kockázatok csökkentéséről. Ugyanakkor 2008. január óta Magyarországon nevesítve van a munkavédelmi törvényben a munkahelyi stressz, mint egészségkárosító kockázati tényező. A munkahelyi stressz akkor tapasztalható meg, amikor a munkakörnyezetből származó követelmények meghaladják a dolgozók azon képességeit, hogy megbirkózzanak velük, vagy uralják őket.

A stresszhez vezető úgynevezett stresszorok előfordulnak a tágabb és szűkebb értelemben vett munkahelyi fizikai, szociális, társadalmi környezetünkben egyaránt. A munkahelyi fizikai környezetben előforduló zaj, például a fokozott figyelemösszpontosítást igénylő munkáknál, vagy klimatikus hatások, vagy monotonitás már régóta ismert stresszhatást kiváltó tényezők és jól szabályozott területei a munkahelyi egészség védelemnek. Az előírt határértékek megtartása ezekben az esetekben kellő védelmet jelent a fizikai munkakörnyezetből eredő stressz kialakulásával szemben. Ezeket az előírásokat a munkáltatók általában ismerik, és a hatóság rendszeresen ellenőrzi is.

A munkahelyi stressz egyre több embert érint, mivel a munkáltatók szervezeti felépítésében, a vezetők személyében gyakoriak a változások. A szervezeti kultúra sok munkáltatónál kialakulatlan (rossz a munkahelyi kommunikáció a szervezeti célkitűzések meghatározása elmarad, és a többi). A szervezeti változásokból eredően bizonytalanok az állások, a munka mennyisége növekszik, üteme fokozódik. Nagyok az érzelmi követelmények a munkavállalókkal szemben. Fokozódnak a személyi konfliktusok. Nem valósul meg a munka és magánélet egyensúlya.

A stressz érintheti a munkáltatót, a munkavállalót (bármilyen szinten), a gazdaság bármely ágazatában, bármilyen méretű szervezetben "felütheti" a fejét. A stressz hatással van az egyén egészségére és biztonságára, a szervezet egészére, de a nemzeti gazdaságok egészére is. Nesztinger Péter leszögezte, a munkáltató kötelessége a munkahelyi stressz kezelése, akárcsak minden más munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági kockázaté. Erre jó módszer a kockázatértékelés, melynek elvégzésére jogszabály kötelezi a munkáltatót.

A stressztűrő képesség egyénenként változó, az öröklött adottságok és a tanult magatartás ötvözete, ami nagymértékben fejleszthető. Ki-ki felmérheti, mennyi terhelést bír, mikor kezd el szorongani, izzadni a tenyere, remegni a keze. Kutatók szerint a nők és férfiak eltérően reagálnak a stresszre. A nők hajlamosak nehéz, stressz helyzetekben segítséget kérni, támaszt keresni másoknál. A férfiak erős stressz esetén hajlamosak élesen reagálni.