A Veszprém megyei cégeknek is nagy kihívás a szakemberhiány

A vizsgált időszak első évében, 2012-ben működő 2845 vállalkozásból 2017-re 2429 maradt. Az ágazatban dolgozók létszáma is csökkent, 18 328-ról 17 739- re.

Az Opten adatai szerint a bútoripar szereplői ennek ellenére stabilabbak az országos átlagnál. A magyar bútorgyártók részesedése az uniós forrásokból jelentős. 2013 és 2017 között több mint 9,5 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyertek el a vállalkozások beruházásra. A kedvezményezettek többsége a kkv-szektorból került ki, mivel a nagy cégeket ezekből a pályázatokból kizárták, részletezi a közlemény. A válllakozások a pénzek jelentős részét gépesítésbe és telephelyfejlesztésbe fektette, ami javítja versenyképességüket, ugyanakkor automatizálás mellett sem tűnik el a kézi munkában jártas faipari szakemberek iránti kereslet. A szektor teljesítményét jelentősen befolyásolja, hogy ezeket a szakembereket mennyire tudják a piac szereplői az országhatárokon belül tartani, mivel Nyugat-Európa jelentős mértékben vonja el hazánkból a tapasztalt bútorkészítőket. Az olcsó külföldi import térnyerése mellett ezért a szakemberhiány az ágazat számára a legnagyobb kihívás.

A kialakult helyzetről két Veszprém megyei bútorgyártó cég vezetője is elmondta a véleményét. Árkossy Emese, az Árkossy Bútor Kft. tulajdonos-ügyvezetője szerint kicsit speciális a helyzetük, mert szériagyártással nem, csak egyedi bútorkészítéssel foglalkoznak, ezért az olcsó, import bútorok megjelenése a piacon nekik nem okozott problémát. A szakemberhiány viszont súlyosan érintette a vállalkozást. Nyolc–tíz éve kezdődött el a szakemberek áramlása Nyugat-Európa felé, és ebben az időszakban a magasabb fizetések reményében sok munkatársuk elment külföldre dolgozni. Olyan fiatalok is, akik náluk tanulták ki a szakmát. Ezzel a problémával folyamatosan küzdenek.

– Rendkívül alacsony az asztalos tanulók száma. Az iparág jóval több szakmunkást és technikust tudna foglalkoztatni, mint amennyi rendelkezésre áll és faipari mérnökökre is szükség lenne. Ugyanakkor küzdünk a hozzánk kerülő, frissen végzett szakmunkások, technikusok, mérnökök alacsony képzettségi szintjével is. Nagyon sok munkánk és energiánk fekszik abban, hogy őket kiképezzük és elindítsuk a pályájukon – fogalmazott Árkossy Emese. Kiemelte azt is, hogy a munkaerő megtartása érdekében bért biztosan kell emelni, de arról sem szabad elfeledkezni, hogy a magasabb fizetésekhez nagyobb tudásra is szükség van és a kettőnek szinkronban kell lennie. Elmondta még, hogy a munkaerő-utánpótlással napi szinten foglalkoznak és a bérezésen kívül a kulturált munkakörülmények megteremtésére is hangsúlyt fektetnek. Még csapatépítő tréningeket is szerveznek és kedvezményes albérletet biztosítanak a fiatal dolgozóknak. – A vállalatunk 2002 óta pályázik folyamatosan és mintegy 300 millió forintot nyertünk már uniós, illetve magyar pályázatokból. Ezekből az összegekből olyan korszerű gépeket vettünk, amelyek a munkaerőhiányt hivatottak enyhíteni – tájékoztatott a herendi bútoripari vállalkozás vezetője.

– A szakemberhiánnyal mi is ugyanúgy szembesülünk, mint a versenytársaink vagy más iparágak – ezt már Kalauz Károly, a Balaton Bútor Kft. ügyvezetője mondja, aki hozzáteszi, annyival speciálisabb a bútoripar helyzete, hogy asztalosipari szakember jóval kevesebb végez, mint más iparági szereplők. Így abból a kevesebb fiatalból kell bevonzaniuk a szükséges emberállományt, ami jelenleg az igazi nehézséget jelenti. – Általában ezek a fiatalabbak könnyebben útnak indulnak a nagyvilágba szerencsét próbálni. Így a szakemberállomány kismértékű, de folyamatos öregedést mutat. Szakemberből sosem elég ebben az iparágban, legalábbis a mai gazdasági helyzetben. Szerencsére a Balaton Bútor elmondhatja magáról azt, hogy a fluktuáció relatív alacsony és az elmúlt években egy lassan, de folyamatosan növekvő létszám jellemzi a céget. Viszont az asztalosok, és ezen belül is a jó szakemberek bevonzása nagyon nehéz feladat – vélekedik az igazgató.

A vállalat számára kihívást jelent az is, hogy olcsóbb árú és alacsonyabb minőségű termékek árasztották el a piacot.

– Ez a gyengébb minőség elsőre nem tűnik fel egy hétköznapi embernek, csak használat során jelentkezik. Az igazán nagy kihívás az az, hogy ezeket a silányabb minőségű termékeket is próbálják magasabb színvonalúként feltüntetni és árazni, amely árazás azonban még mindig alul marad a tényleges értéket képviselő bútorok ára alatt. Persze importból is jönnek magasabb minőségű termékek, de ezeknek az ára jóval magasabb, ami már egy egészséges versenyhelyzetet eredményez a minőségibb szegmensekben.

A Balaton Bútor mindig is a minőségi, időtálló termékekben hitt és a jövőben is ezt képviselik, amivel kiemelkedő hírnevet és elismerést vívtak ki vásárlóik, partnereik között. Az ügyvezető kiemelte még, hogy több pályázaton is sikeresen indultak, amelyek segítségével korszerűsítéseket szeretnének végrehajtani, illetve a gépeiket kívánják fejleszteni.

– Ezek a pályázatok nagy segítséget jelentenek egy ilyen korosodó vállalt esetében, hogy meg tudjon újulni. Folyamatosan figyeljük az újabb lehetőségeket is, hogy minél inkább fel tudjunk készülni a jövő kihívásaira – mondta el Kalauz Károly.