Mezőgazdaság

2019.01.04. 12:32

Agrárminiszter: az idei az épülés éve lesz

A tárca két kiemelt célja a hazai feldolgozóipar fejlesztése, valamint a magyar érdekek képviselete és védelme a közös agrárpolitikában.

Kastélyosdombó, 2018. november 13. Nagy István agrárminiszter a helyi komlótermesztés elindulásáról tartott sajtótájékoztatón a Somogy megyei Kastélyosdombón 2018. november 13-án. A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet és a Heineken Hungária együttmûködéseként 30 millió forintból indult beruházás keretében a segélyszervezet szociális és fejlesztõ központjának dolgozói 2500 tõ komlót ültetnek el a központhoz tartozó egy hektáros területen. A várható jövõ évi hozam két tonna komló lesz, amelyet a Heineken piaci áron felvásárol és sörkészítéshez használ fel. MTI/Varga György

Forrás: MTI

Fotó: Varga György

Nagy István a Magyar Hírlapnak adott interjúban a magyar mezőgazdaság érdekeinek védelméről, a 2018-as év mérlegéről és a környezeti változások teremtette kihívásokról is beszélt.

A 2018-as év terméshozamáról szólva a miniszter elmondta: kettősség jellemezte a hazai gazdaságot, hiszen az aszály miatt egyes terményekből kevés, míg másokból túl sok termett. A kukoricára kitérve kifejtette: ez a növény adja a fő takarmánybázis alapját, ugyanakkor a felhasználása egyre inkább eltolódik az ipar felé, hiszen az izocukor és a bioetanol előállításához is használják. „Az igény egyre nő, mivel az ipar magasabb árat fizet, mint a mezőgazdaság, ezért komoly vetélytársa a takarmányiparnak” – mondta a miniszter, és hozzátette: a takarmánygyártástól nem vonhat el alapanyagot az ipari feldolgozás. Mint mondta, arra kell törekedni, hogy inkább itthon dolgozzák fel izocukornak a kukoricát, mert „akkor válik hozzáadott értékké”. A miniszter felhívta rá a figyelmet, hogy a termőterületek növelése és az alternatív fehérjeforrást jelentő növények bevezetése mellett elsődleges cél a hazai feldolgozás lehetővé tétele. „Arra jutottunk, hogy a nyitva lévő ötvenmilliárdos keretből, amit az élelmiszeripari beruházásokra szántunk, szójafeldolgozó üzemek létesítését is támogatjuk” – számolt be róla a miniszter. Kiemelte: a pályázatokat január elsejével lehet benyújtani.

A Nyicki réten lévő silókukoricát speciális kombájnnal takarítják be. A hajdúnánási Nyakas Farmon ebben az évben 600 hektáron vetettek silókukoricát, ami 500 mázsás átlagtermést hozott. Betakarítása után silótárolóba tömörítik, érlelik és légmentesen lezárva egy évig a marhaállomány etetésére használják.
MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor

Felhívta a figyelmet arra, hogy

felmérések szerint tíz éven belül világszinten negyven százalékkal több fehérjére lesz szükség.

Nagy István elmondta, hogy a klímahelyzet nyomán új növényeket vonnak be a köztermesztésbe: „Ilyen új növény a komló, a kender is visszatér, és mindenki meglepődött a kiviültetvényen is holott ez a klímaváltozásból is adódó „természetes” dolog. A pályázók pedig bevallják, hogy alma- vagy körteültetvényt vágtak ki egy egzotikus növény kedvéért, és azt is, hogy a nagyobb bevétel reményében tették mindezt. A málnatermesztés is északabbra tolódott, mert a növény ott találja meg a számára kedvező feltételeket” – mondta a miniszter.

A digitalizációval kapcsolatban Nagy István a gépek fejlesztésének hatékonyságát emelte ki. „A drónok harca kiemelkedő az agráriumban. Kimagasló az eredménye is, elég a korábban kijuttatott vegyszermennyiség töredékét alkalmazni” – mondta, utalva arra, hogy e technológia segítségével hatékonyabban, célzottabban lehet permetezni.

Kiemelte azt is, hogy egy egyedülálló magyar megoldással, a vízőr technológiával, pedig hatvan százalékkal növelhető a talaj víztartalma.

A miniszter a gazdaság fejlesztésére irányuló lépések között említette az öntözött területek növelésére tett erőfeszítéseket, valamint a rövidesen a parlament elé kerülő új állattenyésztési törvényt, amellyel a tenyésztésszabályozás válik egyszerűbbé.

Nagy István a jövőbeli tervekkel kapcsolatban elsősorban arra helyezte a hangsúlyt, hogy 2019-ben is a magyar érdekek képviselete és védelme legyen a cél a közös agrárpolitikában. Ezzel a Brüsszellel szemben fennálló ellentétre is utalt. „A magyar álláspont az, hogy nem szeretnénk, hogy kevesebb forráshoz jussanak a magyar gazdák. Minden eurócentet, amely a KAP-ból származik, kifejezetten agrárcélokra kívánunk fordítani, és ragaszkodunk ahhoz, hogy csak a gazdák kaphassák meg.

Nem szeretnénk például a migrációt finanszírozni az agráriumnak járó forrásokból.

Ezt a felvetést a leghatározottabban visszautasítjuk. Kiemelt céljaink között szerepelnek a környezetvédelmi és ökológiai kérdések, a fiatal gazdák támogatása, a generációváltás és a kutatás-fejlesztés. Szeretnénk megőrizni a földalapú és az állatjóléti támogatásokat is” – jelentette ki.

A miniszter rámutatott arra is, hogy a gazdasági növekedés mezőgazdasági fejlesztés nélkül, utóbbi pedig a versenyképességre fordított plusz energiabefektetés nélkül nem lehetséges. „A gazdasági potenciál növeléséhez elengedhetetlen az agráriumban rejlő lehetőségek kiaknázása. Az elmúlt tíz évben megtanultunk termelni, a jövedelemtermelő képességünk viszont a többi tagországéhoz képest nem a legjobb. Minden intézkedésünknél a versenyképesség növelése számít leginkább, és azon dolgozunk, hogyan tudunk egy hektárnyi termőterületen minél nagyobb jövedelmet elérni. Beszéltünk már az öntözésről, beszélnünk kell a feldolgozottsági szint emeléséről is. Hiszen azért hagytak le bennünket a lengyelek is, mert jól használták fel az első uniós ciklus forrásait.

Míg mi szociális felzárkóztatásra, addig Lengyelország a gazdaság élénkítésre fordította a támogatásokat. Építették a feldolgozóüzemeket, a hűtőházakat, mindazt, ami lehetővé tette, hogy minél nagyobb hozzáadott értéket tudjanak létrehozni. Ezért találkozunk márciusban, áprilisban a friss lengyel almával. Nekünk is ezt kell elérnünk, a pályázatok is ezt a célt szolgálják.

Ezért biztos vagyok benne, hogy 2019 az épülés éve lesz az agráriumban. Lerakjuk a versenyképesség alapjait: épülnek feldolgozó üzemek, hűtőházak, megvalósulnak kapacitásbővítő beruházások, az állattenyésztésben technológiai korszerűsítések indulnak. Mindez a magyar mezőgazdaság teljesítőképességét növeli” – fogalmazott Nagy István.

A teljes interjú a Magyar Hírlap oldalán olvasható.

Borítókép: Nagy István agrárminiszter 2018. november 13-án.

MTI/Varga György

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában