Átalakulóban a Balatonra néző szőlőhegyek - Megcsappanhat az ültetvények száma

A rendezvényt hetedszer szervezték meg összesen mintegy harminc borászat részvételével. A kétnapos találkozó pénteki felvonásán a szőlőfajtával kapcsolatban felmerülő aktuális kérdéseket mellett a Balaton északi partján található szőlőültetvények jelenéről és jövőjéről esett a legtöbb szó a borászok zártkörű, szakmai beszélgetésén. A  összejövetel tapasztalatairól a szervezők beszéltek szombaton.

Jásdi István csopaki borosgazda hangsúlyozta, az észak-balatoni táj legfontosabb arculati eleme a szőlő, ám az ültetvények száma csökken, miután sokan víkendházakat építenek és kivágják a szőlőt. Úgy vélte, az elmúlt években felerősödő folyamat miatt védelemre szorulnak a szőlőterületek. Hozzátette, mintegy 1000-1200 hektár szőlő néz a tóra a Balaton északi partján, ám ennek hetven százaléka néhány éven belül eltűnhet, mert nagyobbrészt legalább harminc éve telepített ültetvényekről van szó.

Ambrus Tibor csopaki polgármester arról beszélt, az önkormányzatok mit tudnak tenni azért, hogy a szőlők megmaradjanak. Felidézte, Csopakon a kilencvenes évek óta küzdenek a problémával. Előbb szigorítottak a beépítési szabályokon – megnövelték annak a területnek a nagyságát, ahol építeni lehet –, majd Magyarországon elsőként, 2008-ban védetté nyilvánították a szőlőt mint növényt, ezzel tiltják is a szőlő kivágását. Később földadót vezettek be, amit a művelés nélküli, gondozatlan területek gazdáira vethetnek ki. Megjegyezte, igyekeznek betartatni a rendeleteket, azonban jelenleg is 40-50 per van folyamatban az önkormányzat és az ingatlantulajdonosok között. Ambrus Tibor hangsúlyozta, amennyiben nem változnak meg a jogszabályok, a csopaki szőlők egyharmada is eltűnhet a következő években. A polgármester szerint az önkormányzatok egységes fellépése javíthatna a helyzeten.

Kovács Tamás csopaki borász hangsúlyozta, a helyi példa előremutató, és minta lehet más településeknek is.

Laposa Bence badacsonyi borász kiemelte, komplex jogi szabályozási rendszeren dolgoznak a Balatoni Körrel, ami javíthatna a kialakult helyzeten. A borász ennek ellenére úgy látja, a jogszabályok jelenlegi betartásával is eredményeket lehetne elérni, ám ehhez szerinte politikai akarat és meggyőződés kell a döntéshozók részéről. Úgy vélte, a szőlőterületek fogyatkozása nem csak a szőlészek és borászok problémája, szerinte a balatoni identitás egyik alapja az a környezet és táj, amelyben élünk. A borász szerint kötelességük azon dolgozni, hogy megfordítsák a jelenlegi tendenciát.

Barabás Barna balatonfüredi borász, a Rizling Generáció tagja elmondta, Balatonfőkajártól a Nivegy-völgyig küzdenek ezzel a problémával az önkormányzatok és a borászok. Kiemelte, a szervezet tagjai idén a balatonfüredi és zánkai körzetben felmérik a problémás szőlőterületeket, és a hegyközséggel közösen igyekeznek kezelni a helyzetet.