Átöltöztetjük az otthont

A GfK Hungária és a Tárki Társadalomkutatási Intézet közös kutatásában a korábbi modellektől eltérő módon a tényleges fogyasztói szokások alapján tipizálják a magyar lakosságot. Az egyes fogyasztási területeken vizsgálták a személyes és háztartási fogyasztást, feltételezve azt, hogy a különböző területeken eltérő szokások jellemzők. 

A kutatók nyolc fogyasztói csoportot találtak. A társadalom négy felső szegmense a tágan értelmezett kultúrafogyasztás alapján differenciálható. Ez a négy csoport annyit költ az alapvető szükségletek kielégítésére, amennyi szükséges. 

A társadalom négy százalékát alkotó felső plusz csoportjába életkor szempontjából inkább a fiatalok, felsőfokú végzettséggel rendelkező, budapesti lakosok tartoznak. Ők fogyasztási és jövedelmi helyzetük alapján is kimagasló helyzetben vannak. 

Átlagos lakásméretük 103 négyzetméterrel és 3,5 szobával messze meghaladja az országos átlagot. A csoport tagjai az esetek közel háromnegyedében (71 százalék) jó környéken élnek és többségüknél (83 százalék) nívós berendezés található. 

A felső klasszik csoport lakásméretben (105 négyzetméter) és szobaszámban (3,6) árnyalatnyival megelőzi a felső plusz csoportot. A kategória nagysága mindösszesen két százalék. A felsőfokú végzettség, az összes háztartási jövedelem alapján számított legmagasabb jövedelem jellemzi őket. 

Az elmúlt két évben a bútorukat a csoport közel fele cserélte le. Az elmúlt öt évben a válaszadók egyharmadának lakásában végeztek konyha- (32 százalék) és egynegyedében fürdőszoba-felújítást (23 százalék), ami jövedelmi szintjük ellenére kevesebb, mint a felső plusznál, ahol az arányok 38, illetve 30 százalék. 

A befutott értelmiségiek csoportja a társadalom 14 százalékát alkotja, és ez áll a felső plusz jövedelmi szintjéhez a legközelebb. Az idetartozók háromnegyede aktív, jellemzően Budapesten és a megyeszékhelyeken él. Ők az első csoport, akik lakása 100 négyzetméter alatti, de 91 négyzetméterrel jócskán meghaladja az átlagot. 

A felső klasszikhoz hasonlóan fűtés-korszerűsítés és külső szigetelés kevesebb mint egyötödüknél, nagyobb átalakítás minden tizedik válaszadó lakásában volt. A hedonista fiatalok a társadalom 17 százalékát teszik ki. 

Jellemzően megyeszékhelyeken élnek, átlag feletti lakásminőséggel, valamint átlagos anyagi fogyasztással jellemezhetők. Az elmúlt öt év során a csoport kicsivel több, mint felénél volt festés (56 százalék), egynegyedüknél konyha- és fürdőszoba-felújítás (27 és 26 százalék). 

A további négy fogyasztói csoport alkotja a társadalom négy alsó rétegét, ahol az élelmiszer-fogyasztás differenciál. A következő három csoport lakásméret és átlagos szobaszám tekintetében nem tér el jelentősen egymástól. 

A városi alsó középréteg a társadalmon belül hét százalékot tesz ki, tagjai jellemzően fiatal, budapesti tanulók vagy aktívak, ezen belül is jellemzően szakmunkások, kisiparosok és beosztott értelmiségiek. Őket az átlagosnál magasabb lakásminőség jellemzi. 

Tízből heten laknak ápolt, világos lakásban, tízből négyüknél van nívós berendezés, egyharmaduknál modern stílusú a lakás. A felújításokat illetően a csoport hasonlóságot mutat a befutott értelmiségiek és a hedonista fiatalok csoportjával. A szegény nyugdíjas a társadalom legnagyobb, 25 százalékát kitevő fogyasztói csoport. 

Tagjai közül a legtöbben nyugdíjasok, de hozzájuk hasonló életvitelt folytatnak sokan a jellemzően fizikai munkát végző aktívak csoportjából. Az elmúlt két évben 15 százalékuk cserélte le a bútorokat és kevesebb felújítást is végeztek. 

Konyha- és fürdőszoba-felújításra kevesebb mint egyötödüknél került sor. Hasonló körülmények jellemzik a szegény munkásréteg tagjait is, akik a társadalom 13 százalékát teszik ki. 

Fogyasztás és lakásminőség szempontjából is jóval az átlag alatt vannak. A csoport elmarad az első öt szegmenstől. Ez alól a lakás festése a kivétel, amelyre a válaszadók fe-lénél (52 százalék) sor került az elmúlt öt évben. 

A szegény munkásréteg esetében a nyugdíjasokhoz képest kevesebbszer számoltak be ápolt lakásról és jó környékről, viszont többször találták modern stílusúnak a lakást. Az underclass csoportba tartozók a társadalom 18 százalékát teszik ki, jellemzően legfeljebb nyolc általános iskolai végzettségűek és sokan élnek községben. 

Az elmúlt öt évben csak nagyon ritkán, egytizedüknél került sor bármilyen felújítási munkára.