Bõvül az üzleti szabadság

Az elõadó népszerûségét és a téma fontosságát is zsúfolásig telt elõadóterem igazolta múlt héten pénteken, a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara tájékoztató fórumán. A hazánkban mûködõ 880 ezer vállalkozást érintõ társasági és cégtörvényt tavaly decemberben fogadta el a parlament, és néhány kivétellel - például a kht.-alapí-tásra adott jövõ június végi határidõvel - idén július elsején lép hatályba. A már mûködõ vállalkozásokra azonban ez a határidõ nem vonatkozik, azok az elsõ módosításig, de legkésõbb 2007. szeptemberig a régi elõírások szerint mûködhetnek tovább - ismertette dr. Sárközy Tamás. Szavai szerint erõs vállalkozóbarát szemlélet érvényesül a törvényben, mivel számos adminisztratív kötöttségtõl megszabadítja a cégeket, ugyanakkor növeli variációs lehetõségeiket, például nem ír elõ tevékenységi köröket. Könnyítést jelent, hogy a cégek bármilyen tevékenységet végezhetnek, függetlenül attól, hogy a társasági szerzõdésben feltüntetik-e ezeket vagy nem. Minden társaságnak egy fõ tevékenységet kell választania, a többit csak akkor jegyzik be, ha külön kéri. Újdonság, hogy mivel közös vállalatot 1990 óta senki sem alapított, társasági formaként már nem szerepel az új törvényben, a meglévõk azonban tovább mûködhetnek. A közkereseti és a betéti társaságokat kevés változás érinti, kivéve például a tagsági jogok átruházhatóságát. Ha ezek a társaságok egyszemélyesre csökkennek, akkor az eddigi három helyett hat hónapig mûködhetnek tovább egy taggal, s ha a beltag esik ki, a bt.-nél a kültag is jogosult a képviseletre.
Jelentõs változás történt a részvénytársaságoknál az Európai Unió nyomására szét kellett választani a zártkörûen és a nyilvánosan mûködõket, ami a professzor szavai szerint valóságos rémtörténet lett. Magyarország ugyanis nem akarta elfogadni azt az uniós szabályozást, hogy a tõzsdeivel azonosítsa a nyilvánosan mûködõ részvénytársaságokat, helyette azt választotta, hogy azokat a ne-vükben különbözteti meg egymástól. Ezt viszont felesleges megtenni mindegyik formánál, ráadásul az idegen nyelvre történõ fordítás is nehézkes így, mivel a világon ismeretlen fogalmakról van szó. Az elõadó kitért arra is, hogy júliustól engedélyezett a törvényben nem szereplõ megoldások bevétele a társasági szerzõdésbe, azzal a kikötéssel, hogy az magával a törvénnyel ne legyen ellentétes. Egyszerûsödött továbbá az alapítási folyamat a cégbírósági eljárá-soknál, ami elsõsorban kedvezõbb idõintervallumokat jelent.
Nagy áttörés Magyarországon, hogy szerzõdésmintát is tartalmaz a törvény, amelyben csupán néhány adatot kell kitölteni, így elektronikus úton akár két napon belül is alapíthatunk például betéti társaságot, ha nincsenek különösebb igényeink. A törvényben szereplõ újdonságok közé tartozik az, hogy vezetõ tisztséget nem lehet majd munkaviszony keretében ellátni. Ez a jövõben nemcsak a részvénytársaságra, hanem a többire, kft.-re, kkt.-re, bt.-re is igaz. Nem kötelezõ továbbá az ügyvezetõvel szerzõdést kötni, munkáját honoráriu-mért vagy akár ingyen is végezheti. Emellett természetesen lehet munkaviszonya a céggel, a lényeg, hogy nem vezetõ tisztségviselõi minõségben, s ez esetben a két jogviszonyt élesen el kell különíteni. Változás történt a fel-ügyelõbizottságokra vonatkozóan is a magánszektorban ezek mûködtetése fakultatív, vagyis a kft.-nél sem lesz kötelezõ 50 milliós törzstõke felett, zrt.-nél pedig kizárólag akkor, ha a tulajdonosok leg-alább öt százaléka így kívánja.