Egyre inkább terjed a megújuló energia

A megújuló forrásból származó  termékeknek elsődleges céljuk, hogy választható alternatívát biztosítsanak a környezettudatos fogyasztóknak, akik a normál piaci árnál hajlandók és képesek többet áldozni arra, hogy az általuk elfogyasztott energia tiszta forrásból származzon - vélekedik dr. Bérci Gyula, az Agrár Innovációs Szövetség (AISZ) ügyvezető elnöke.

A megújuló energiák többsége jelenleg még drágább, mint a hagyományos energia, ezért sikerük nagyban függ az adott piac fizetőképes keresletétől. A zöld energia választása nem azt jelenti, hogy az áramkereskedőnk közvetlenül egy szélerőművel köt össze  minket, hanem vállalja azt, hogy az általunk elfogyasztott energiának megfelelő mennyiséget zöld forrásból vásárolja meg a piacon. Mára az Európai Unió (EU) területén szinte minden polgár fogyaszt zöld áramot, hiszen az EU célkitűzései között szerepel a megújuló energiaforrások minél szélesebb körű kiaknázása. Az uniós tagországok vállalták, hogy 2020-ra a teljes energiafogyasztásnak 20 százalékát megújuló források biztosítják.

Magyarország ebből a vállalásból az ország adottságait és teljesítőképességét figyelembe véve 13 százalékos hivatalos vállalás mellett 14,65 százalékos részarányt célzott meg. Az áramfogyasztáson belül a megújulók aránya jelenleghat-hét százalék körüli, ami az ország 2020-as megújuló vállalásait tartalmazó Nemzeti Cselekvési Tervben (NCsT) az évtized végére fokozatosan 10,9 százalékra növekszik majd.

A hazai zöldáram-termelésen belül a biomassza dominál, a megtermelt tiszta energia 65 százaléka köthető ehhez az energiaforráshoz, míg további jelentős szerep jut a szélenergiának is. A többi tiszta technológia részaránya a hulladékégetés kivételével nem haladja meg az öt százalékot a megújuló áramtermelésen belül. A megújulók túlnyomó többsége hazánkban termelési támogatásban részesül, kötelezően átveszik és szétosztják az összes szolgáltató között.  

A támogatást a fogyasztók közvetlenül az áramszámláikban fizetik meg. A versenypiaci zöld termékek esetében pontos felárat nem szívesen hoznak nyilvánosságra a kereskedők, és az igényelt mennyiség függvényében is változhat az ár, de nagyjából tízszázalékos felárral lehet számolni. Alapvetően az ember azt gondolná, hogy hazánkban a zöld áram terjedésének egyik legnagyobb gátja a fogyasztóképes kereslet hiánya, avagy a környezettudatos fogyasztói hozzáállás. Ez a megállapítás jelenleg meg is állja a helyét, azonban érdemes kitérni a kínálat viszonylagos szűkösségére is.

Szabad piaci környezetben az említett  valószínűsített árszintek mellett jelentősebb fogyasztói igényt már meglehetősen nehéz lenne kielégíteni hazai forrásból, hiszen a megújuló kapacitások túlnyomó többsége jelenleg a kötelező átvételi rendszerben termel, amelyben az átvétel a piacinál jelentősen magasabb áron történik, vagyis a megújuló kapacitások csak egy igen kicsi részének, a támogatott körből már kikerült erőművi egységeknek éri meg, hogy zöld terméküket a szabadpiacon terítsék. A kötelező átvételi rendszeren belül jelenleg egy kilowattórát  30 forint körüli energiadíjnak megfelelő  szinten lehet értékesíteni, míg az egyetemes szolgáltatói körben kínált zöld tarifa a 25 forintot sem éri el, a nagyobb (versenypiaci) fogyasztók körében pedig szinte bizonyosan 20 forint alatt marad. A kínálat bővítésére további megoldás lehet a zöld áram importja, erre nálunk már jelenleg is van példa.

Ma még nem az igény, a reklám a döntő

Jelenleg még igen fejletlen Magyarországon a zöldenergia-értékesítés piaca. A keresletet nem az össztársadalmi igény, hanem sokkal inkább marketingszempontok vezérlik, és ez  a szolgáltatókra is vonatkozik. Jelentős fejlődésre a támogatott körből való kikerülésüket követően a termelői oldal bővülésével, illetve a környezettudatos társadalmi igény felerősödését követően lehet számolni, de fogyasztói szemmel addig is megnyugtató, hogy már Magyarországon is elérhetővé vált a tiszta energia.