2017.06.15. 12:40
Határainkhoz közelít az afrikai sertéspestis – komoly pusztítást okozhat
VESZPRÉM - Ismét megjelent a magyar határ közelében az afrikai sertéspestis - hívta fel a figyelmet közleményében a NÉBIH. A vírust egy Beregújfalunál elhullott vaddisznótetemből mutatták ki. A betegség az emberre nem, de a sertésekre, vaddisznókra rendkívül veszélyes.
Egyre többször hallani az afrikai sertéspestisről (ASP), ami nem véletlen, hiszen egy komoly, nagy pusztulást okozó vírusról van szó. A betegség az Európai Unióban 2014-ben jelent meg először. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) legfrissebb közleménye szerint gyorsan terjed mind a Baltikumban, Lengyelországban, mind Ukrajnában, nyugati irányba.
Hazánkban eddig még nem jelent meg az ASP vírusa. A NÉBIH arra kéri a vadászokat és a lakosságot, hogy amenynyiben valaki elhullott vaddisznótetemet lát, értesítse a hatóságot a NÉBIH zöldszámán (06/80/263-244). Lényeges előírás, hogy a határon sertéshúst, húskészítményt még magáncélra is tilos behozni. Az állattartóknak pedig arra kell figyelniük, hogy házi sertéseik vaddisznóval vagy abból származó hulladékkal ne érintkezzenek, valamint kérik a gazdákat, ha tüneteket észlelnek állataikon, azt haladéktalanul jelezzék állatorvosuknak. Ilyen jelek az étvágytalanság, bágyadtság, gyengeség, bizonytalan mozgás, magas láz (40,5-42 °C), illetve a testszerte megjelenő vérzések a bőrön, a bőr vöröses-lilás elszíneződése, hányás, véres-habos orrfolyás, vércsíkos vagy véres hasmenés.
A hatóság azt tanácsolja a sertéstartóknak, hogy ne vásároljanak sertéseket ismeretlen személyektől, illetve a megvásárolt sertéseket egy hónapig különítsék el saját állományuktól. Elengedhetetlen az ólak folyamatos takarítása és az etetéshez, itatáshoz használt eszközök fertőtlenítése is. Amennyiben állataikat a település külterületén tartják, meg kell akadályozni a vaddisznókkal való közvetlen érintkezést. Nem szabad a vaddisznók által megdézsmált takarmányt a sertéseknek adni, illetve a vaddisznók által összetúrt, azok ürülékével szennyezett szalmakazlat se használják almozásra. A kocákat pedig kizárólag olyan tenyészkannal fedeztessék, amelynek a fontosabb fertőző betegségektől való mentességét állatorvos igazolja.
- Ha idén nem is jelenik meg hazánkban a kór, 2-3 éven belül nagy a kockázata a betegség megjelenésének, tekintve, hogy a vaddisznóállományban megbújva évente 50-100 kilométeres távolságot tesz meg a fertőzés nyugati irányba - nyilatkozta lapunknak a NÉBIH elnökhelyettese. Nemes Imre hozzátette, ennek értelmében mindenképpen fel kell rá készülni, meg kell erősíteni a telepek járványvédelmi zártságát.
- Jelentős problémának tekintem az ASP-t, hiszen azokban az országokban, ahol felütötte a fejét, komoly gondot okoz az ágazatban. Lengyelországnak például már nincs engedélye a távol-keleti országokba való szállításra, ezért üdvözöljük, hogy nálunk ilyen szigorú előírások vannak - mondta el megkeresésünkre a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetségének elnöke. Horváth István arra is felhívta a figyelmet, hogy a lengyel exportstop miatt sok sertés halmozódhat fel Lengyelországban, amit majd vélhetően magyar piacokon próbálnak meg árusítani, ezért az elnökséggel ki kell dolgozni egy stratégiát a hazai feldolgozók védelmére. Mint fogalmazott, minden sertéstartónak magával és az ágazattal szemben is fegyelmezetten kell eljárnia, hisz nem szabad megengednünk, hogy csorbuljon erős állategészségügyi státuszunk.