Gazdaság

2017.06.15. 12:40

Határainkhoz közelít az afrikai sertéspestis – komoly pusztítást okozhat

VESZPRÉM - Ismét megjelent a magyar határ közelében az afrikai sertéspestis - hívta fel a figyelmet közleményében a NÉBIH. A vírust egy Beregújfalunál elhullott vaddisznótetemből mutatták ki. A betegség az emberre nem, de a sertésekre, vaddisznókra rendkívül veszélyes.

Mizsei Bernadett

Egyre többször hallani az afrikai sertéspestisről (ASP), ami nem véletlen, hiszen egy komoly, nagy pusztulást okozó vírusról van szó. A betegség az Európai Unióban 2014-ben jelent meg először. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) legfrissebb közleménye szerint gyorsan terjed mind a Baltikumban, Lengyelországban, mind Ukrajnában, nyugati irányba.

Hazánkban eddig még nem jelent meg az ASP vírusa. A NÉBIH arra kéri a vadászokat és a lakosságot, hogy amenynyiben valaki elhullott vaddisznótetemet lát, értesítse a hatóságot a NÉBIH zöldszámán (06/80/263-244). Lényeges előírás, hogy a határon sertéshúst, húskészítményt még magáncélra is tilos behozni. Az állattartóknak pedig arra kell figyelniük, hogy házi sertéseik vaddisznóval vagy abból származó hulladékkal ne érintkezzenek, valamint kérik a gazdákat, ha tüneteket észlelnek állataikon, azt haladéktalanul jelezzék állatorvosuknak. Ilyen jelek az étvágytalanság, bágyadtság, gyengeség, bizonytalan mozgás, magas láz (40,5-42 °C), illetve a testszerte megjelenő vérzések a bőrön, a bőr vöröses-lilás elszíneződése, hányás, véres-habos orrfolyás, vércsíkos vagy véres hasmenés.

A hatóság azt tanácsolja a sertéstartóknak, hogy ne vásároljanak sertéseket ismeretlen személyektől, illetve a megvásárolt sertéseket egy hónapig különítsék el saját állományuktól. Elengedhetetlen az ólak folyamatos takarítása és az etetéshez, itatáshoz használt eszközök fertőtlenítése is. Amennyiben állataikat a település külterületén tartják, meg kell akadályozni a vaddisznókkal való közvetlen érintkezést. Nem szabad a vaddisznók által megdézsmált takarmányt a sertéseknek adni, illetve a vaddisznók által összetúrt, azok ürülékével szennyezett szalmakazlat se használják almozásra. A kocákat pedig kizárólag olyan tenyészkannal fedeztessék, amelynek a fontosabb fertőző betegségektől való mentességét állatorvos igazolja.

- Ha idén nem is jelenik meg hazánkban a kór, 2-3 éven belül nagy a kockázata a betegség megjelenésének, tekintve, hogy a vaddisznóállományban megbújva évente 50-100 kilométeres távolságot tesz meg a fertőzés nyugati irányba - nyilatkozta lapunknak a NÉBIH elnökhelyettese. Nemes Imre hozzátette, ennek értelmében mindenképpen fel kell rá készülni, meg kell erősíteni a telepek járványvédelmi zártságát.

- Jelentős problémának tekintem az ASP-t, hiszen azokban az országokban, ahol felütötte a fejét, komoly gondot okoz az ágazatban. Lengyelországnak például már nincs engedélye a távol-keleti országokba való szállításra, ezért üdvözöljük, hogy nálunk ilyen szigorú előírások vannak - mondta el megkeresésünkre a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetségének elnöke. Horváth István arra is felhívta a figyelmet, hogy a lengyel exportstop miatt sok sertés halmozódhat fel Lengyelországban, amit majd vélhetően magyar piacokon próbálnak meg árusítani, ezért az elnökséggel ki kell dolgozni egy stratégiát a hazai feldolgozók védelmére. Mint fogalmazott, minden sertéstartónak magával és az ágazattal szemben is fegyelmezetten kell eljárnia, hisz nem szabad megengednünk, hogy csorbuljon erős állategészségügyi státuszunk.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!