Harminc dollár az olaj, a benzin mégsem olcsó - Vajon miért?

2003 decemberében volt utoljára 30 dollár az olaj ára, ami igencsak megmozdította a piaci szereplőket. A piacon jelentős túlkínálat van, ez nyomja le az árakat. A helyzetet az is befolyásolja, hogy január 16-án, szombaton feloldották az Iránnal szemben alkalmazott nemzetközi szankciókat, és máris bejelentették, hogy 500 ezer hordóval növelik az exportjukat, így szintén további árcsökkenésre számíthatunk.

Miért nem érzékelhető ez a benzinkutakon? Bár csökken az üzemanyag ára, mégsem olyan jelentős mértékben, mint a nyersanyagé. Logikus lenne, mivel ez a legjelentősebb tétel a benzinár összetevőiben, még sincs így. A benzin literenkénti árának legnagyobb hányadát (37 százalékát) a jövedéki adó teszi ki, amely literenként 120 forint. Az áfával is számolnunk kell, ami a jövedéki adót is terheli, így tartunk literenként 152,4 forintos árnál, ami még nem tartalmazza magát a nyersanyagot. A termelői árban szerepel az olaj ára, valamint a hozzá kapcsolódó szállítási és finomítási költségek. Ezekhez jön még a nagykereskedelmi és kiskereskedelmi árrés, a Kőolaj Készletező Szövetség (KKKSZ) díja. Ha mindezeket összeadjuk, 220 forint/liter alatti árral még akkor sem számolhatunk, ha 0 dollárért, azaz ingyen kapná a nyersanyagot a vállalat. A benzin árára hatással van még a forint/dollár árfolyam is, az elmúlt másfél évben 40 százalékot erősödött az amerikai fizetőeszköz a magyarral szemben, így hiába csökkent dollárban az olaj ára, forintban alig volt érzékelhető a változás.

Fotó: Balogh Ákos

A kőolaj világpiaci ára 2014 júliusától, augusztusától folyamatosan csökkent. Míg korábban 100–110 dollár volt egy hordó (159 liter) kőolaj ára, addig 2014 novemberében már 70 dollár, ma 28 dollár alatt van, tájékoztatott Holló András egyetemi docens. Ennek számos oka van, mondta a Pannon Egyetem MOL Ásványolaj- és Széntechnológiai Intézeti Tanszékének vezetője. Egyrészt az Amerikai Egyesült Államokban új kőolajmezőkön, új technológiával bányásznak kőolajat. A termelt palaolaj- és a Kanadában felfutott olajpala-kitermelés következtében sokkal olcsóbb lett a kőolaj az Egyesült Államokban is. Az okok között kell még említeni, hogy Szaúd-Arábia és az OPEC sem csökkentette kőolajtermelését, a kínai gazdasági növekedés is visszafogottabb, továbbá az iráni kőolaj piaci belépése is napirenden van. Mindezek lefelé szorítják  az árat, egyre több kőolaj kerül a  piacra.

Az olajár csökkenésének hazai hatása, hogy folyamatosan csökken a motorbenzin és a gázolaj ára, de a magas jövedéki adó és áfa miatt Holló András szerint valószínűleg 200 forint alá nem csökkenhet literje. Hazánkban egyébként a kőolajtermelés visszaesett, az igény nagy részét Oroszországból vagy a Földközi-tenger térségéből importáljuk.

Egyelőre még csak az iráni szankciók részleges feloldásáról lehet beszélni. Habár az ENSZ és az Európai Unió eltörölte ezeket, de a napokban az Egyesült Államok újabbakat vezetett be – mondta a nemzetközi kapcsolatok elemzője, a Szegedi Tudományegyetem doktorandusza, Krajcsír Lukács a politikai háttérről.

– Az amerikai pénzügyminisztérium közölte, hogy a Barack Obama elnök által feloldott szankciók az amerikai cégek külföldi leányvállalataira vonatkoznak, és a kereskedelmi embargó továbbra is érvényes az Egyesült Államokban. Washington további 11 üzletembert és vállalatot szankcionált arra hivatkozva, hogy a tárgyalások alatt Irán folytatta ballisztikus rakétaprogramját és sikeresen tesztelt egy új rakétát, az Emadot. Azonban Irán ballisztikus rakétaprogramja egyáltalán nem képezte részét az iráni atomprogrammal kapcsolatos tárgyalásoknak és szankcióknak. Szóval most az a kérdés, hogy miképpen reagál erre az amerikai lépésre az iráni vezetés: vajon ez megtorpedózhatja Hasszán Róháni iráni elnök eddigi mérsékelt és tárgyalásokat előnyben részesítő politikáját és az ellenzéke (vallásos-konzervatív réteg, Forradalmi Gárda) malmára hajtja a vizet?

Amennyiben valóban sikerül végleg eltörölni a szankciókat, akkor az iráni olajhordozók „elboríthatják” a világpiacot. Ugyanakkor Teheránnak nem célja, hogy teljesen összeomlassza az olajárakat, ezért inkább nem növeli a termelést és az exportot – biztatott a szakértő.