Képzőhely kerestetik - ellentmondások a munkaerőpiacon

Az építőipart egyre jobban sújtja a szakemberhiány. Jelenleg még ugyan stagnál az ágazat, ha viszont - reméljük mielőbb - jön a konjunktúra, nem lesz kivel eleget tenni a piaci megrendeléseknek. Ezen az állapoton az segíthetne, ha a hiányszakmák felé terelnék a pályaválasztás előtt álló fiatalokat, akik olyan gyakorlati képzőhelyen sajátíthatnák el a szakma alapjait, ahol később alkalmazni is tudnák őket.

Az AAM Tanácsadó Zrt. szakértői szerint a cégek ma nem feltétlenül érdekeltek a szakiskolákban tanuló diákok gyakorlati képzésében, közölte Bőhm Kornél kommunikációs vezető. Sok vállalkozó úgy érzi, hogy a szakképzési hozzájárulás befizetésével már letudta a kötelező feladatot; szakmai tapasztalat nélküli fiatalok gyakorlati képzésével nem kíván újabb koloncot a nyakába venni. A nyugati mintájú, duális szakképzési rendszerben a tanulók gyakorlati oktatásának jelentős részét az adott szektor arra alkalmas piaci cégei végzik, annak érdekében, hogy a munkaerőpiacra kikerülő végzősök valóban olyan szaktudással rendelkezzenek, amelyre a foglalkozatóknak szüksége van.

Tapasztalatok szerint a vállalkozások számára a szakmunkástanulók képzése jelentős többletköltséggel jár. Építőipari szakmák gyakorlati oktatásában például jelentős az anyagköltség és a képzésre, betanításra időt szánó szakemberek munkaidőköltsége is. Az AAM szakértői rámutatnak a nemzetgazdaság, illetve a vállalkozók szakképzéssel kapcsolatos érdekei közti paradoxonra is. E szerint miközben az ország alapvető gazdasági szükséglete a megfelelően képzett, elhelyezkedni és dolgozni tudó szakemberek számának növelése és a munkahelyteremtés jelentős előmozdítása, addig a piacképes ismereteket gyakorlati szinten is átadni képes cégek rövidtávú üzleti érdekei nem ösztönzik a duális szakképzési rendszer megvalósítását.

Az ellentmondás gyakorlati érvényű feloldása azonban a nemzetgazdaság felemelkedésének alapvető feltétele. A munkaerőpiac szakképzettségi összetételét érintő egyenetlenséget reprezentáló strukturális munkanélküliség szintjének csökkentése a munkahelyteremtés egyik kézenfekvő eszköze lehet.
Az AAM közreműködésével a közelmúltban készített építőipari szakmunkaerő-állománnyal foglalkozó elemzésből kiderült, hogy az ebben a szférában működő közel 70.000, szakképzési hozzájárulást is fizető vállalkozás közül mindössze egy-két tucat cég alkalmas arra, hogy valódi, szakgyakorlati képzést is nyújtson a diákoknak.

A duális szakképzési rendszer kialakítása jól működő németországi példára alapozva kizárólag úgy történhet meg, ha az adott gazdasági ágazathoz tartozó vállalkozások szakképzési hozzájárulásként befizetett forrásait  egy alap létrehozása útján  a szakképzésben feladatot vállaló cégek kapcsolódó költségeinek fedezeteként használják fel. Megfelelő finanszírozási eszközökkel érdekeltté lehetne tenni az intézményesített gyakorlati szakképzésre alkalmas cégeket a tanulók fogadására.

A következő tanévtől a szakképzés területén jelentős változások lépnek életbe, amelyek az elméleti, gyakorlati képzésre egyaránt kihatnak. Jobb mielőbb felkészülni a kihívásokra. Dr. Somogyi Istvánné, a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara titkára arra hívta fel a figyelmet, hogy megyénkben jelenleg 560 gyakorlati képzőhely van, de ezek számát mindenképpen bővíteni szükséges. Manapság a nyolcadikat végzett fiatalok mindössze 23 százaléka választja a szakmunkásképzést, a munkaerőpiaci igények miatt jóval több gyermeket szükséges bevonni.